A politikai kényszer és az idő szűkössége a héten egyetértést teremtett az MSZP-n belül és a koalíciós pártok között az egészségbiztosítás kérdésében. A megegyezés némi meglepetést okozott, hiszen a szocialisták a koalíciós tárgyalások és a módosító indítványok benyújtása során az állam szerepét akarták erősíteni az új egészségbiztosítási rendszerben, az SZDSZ pedig végig arra törekedett, hogy minél nagyobb döntési jogokat adjon a befektetőknek. Az egészségügy finanszírozásának átalakítása kezdettől fogva több pusztán szakpolitikai kérdésnél: a törvényjavaslat sorsának szimbolikus jelentősége van. Az SZDSZ-ben többszőr kijelentették: elfogadásához kötik koalícióban maradásukat, egyes MSZP-sek viszont éppen, hogy lassítanának a folyamaton - szembehelyezkedve Gyurcsány Ferenc véleményével. Bár a koalíció most összezárt, a megegyezést felülírhatja néhány kormánypárti képviselő “partizánakciója”, de a játszmának akkor sincs vége, ha a Parlamenti többség december 17-én áldását adja a pénztártörvényre. A Sándor-palotában dől el a javaslat sorsa, több szakértő viszont azzal számol, nem fog sisteregni a toll Sólyom László kezében, amikor a végleges törvényszöveg az íróasztalára kerül. “Csodálkoznék, ha rögtön aláírná” - mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanára úgy véli, ha a köztársasági elnök visszaküldi a törvényjavaslatot a Parlamentnek megfontolásra, a kormánypárti képviselők a gyors újraszavazás érdekében ugyan összehívhatnak januárban egy rendkívüli ülést, de annak kimenetele kockázatos, hiszen a téli szünetben sok képviselő elutazik, így a pénztártörvény újratárgyalása a tavaszi ülésszakra csúszhat. Ebben az esetben borulnak a szűk határidők is: a szaktárca január második hetében már kiírná a nemzetközi pályázatokat az Egészségbiztosítási Pénztárak (EBP-k) kisebbségi részvénycsomagjának eladására. “Az államfő elvégezheti azt a munkát, amire a kormány eddig kevés energiát szánt, így megvizsgálhatja, hogy a törvénytervezetben megtalálható sok, ismeretlen tartalmú jogszabályra hivatkozás kiállja-e a jogbiztonság próbáját - mondta Sinkó Eszter - ezen kívül az is kérdéses, hogy egyes passzusai nem ütköznek-e az önkormányzati, az egészségügyi és a biztosítási, illetve a tb-törvénnyel. Sinkó Eszter szerint például az önkormányzati kórházak területi ellátási kötelezettsége sérülhet, ha a pénztárak – annak ellenére, hogy szerződést kötnek az intézményekkel – mégsem nekik küldik a betegeket, hanem más intézmények számára. Egyes kórházak így várhatóan gyorsan “maguktól” tönkremehetnek. A Díjtétel Bizottság működése sem megnyugtató, hiszen 5-6 ember döntene arról, milyen ellátás kerüljön ki a biztosítási csomagból, mint ahogyan az sem tisztázott, a menedzsment jogok hogyan oszlanak meg a pénztárak vezérigazgatói, az igazgatóságok valamint a felügyelőbizottságok között. Ha a köztársasági elnök nem írja alá a javaslatot, annak egyik következménye lehet Sinkó Eszter szerint, hogy azok a szocialisták, akik a héten hagyták magukat rábeszélni a törvényjavaslat támogatására, elbizonytalanodnak. “Figyelemmel kíséri Sólyom László az egészségbiztosítási törvénycsomag alakulásának folyamatát, tanulmányozza a módosító indítványok sorsát, és a döntéshozatal korábbi fázisaiban tájékoztatást kapott a szakminiszterektől is” - mondta lapunknak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) stratégiai elemző főosztályának vezetője. Molnár Lajos korábbi tárcavezető, és Horváth Ágnes jelenlegi egészségügyi miniszter, valamint biztosítási szakértők és közgazdászok gondolatait is megismerte a rendszer átalakításáról.Az egészségbiztosítási modellváltás kerettörvénye rendkívül bonyolult, és ha a Parlament sürgősséggel szeretné kihirdettetni – ami valószínűsíthető -, Sólyom Lászlónak mindössze 5 nap áll rendelkezésére a javaslat aláírásáig. Kumin Ferenc elmondta: tudva, hogy ennyire szorít az idő, természetesen nem lehet december 17-én (a törvénytervezet zárószavazásának napján) elkezdeni a tájékozódást. Ha a végleges változattal kapcsolatban az államfőnek alkotmányossági aggályai merülnek föl, köteles azt az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldeni előzetes normakontrollra. “A politikai vétó lehetőségével akkor élhet az államfő, ha más természetű - nem alkotmányjogi - kifogásai merülnek fel” - tette hozzá Kumin. A KEH főosztályvezetője hangsúlyozta: Sólyom László követi az egészségbiztosítási pénztárakról szóló jogszabály születéséhez kapcsolódó pártpolitikai és szakmai vitákat is, de ezek a legkevésbé sem befolyásolják abban, hogy milyen lépéseket tesz akkor, amikor az asztalára kerül a Parlament által elfogadott törvényjavaslat. Bánky Bea