Déli Áramlat, NIS: egy csomagban

Olyan energiamegállapodásra készül Szerbia és Oroszország, amelyben az utóbbi azzal a feltétellel vezeti el a Déli Áramlat gázvezetéket déli szomszédunkba, ha egyik cége megvásárolhatja a vevőre váró NIS olajtársaságot. Szerbia és a Déli Áramlat leágazásában érdekelt Magyarország többször és a legmagasabb orosz szintekről is kapott már ígéretet a vezetékberuházásban való részvételére, ám ezen ígéretek eddig mindig csak a lehetőségek felmérésére, s nem magára a projektekhez való társulásra vonatkoztak.

A szerb hivatalnokokat idéző Reuters nem nevezi meg a NIS többségi tulajdonosának kiszemelt orosz céget. Ismert viszont, hogy korábban a Lukoil, majd a Gazprom Nyefty is jelezte érdeklődését. Utóbbi anyavállalata, a Gazprom azt is közölte, hogy indulna a NIS tenderén, ha tovább terjeszkedhetne a szerb gázpiacon. Elemzők szerint Moszkva és Belgrád mostani megállapodását politikai célok is motiválják. Szerbia remélheti, hogy Oroszország majd segít megakadályozni Koszovó tartomány önállósulását.

Aleksandar Popovic szerb energiaminiszter a szerbiai orosz nagykövettel közös tájékoztatón közölte: a Kék Áramlat beruházás révén országa szert tesz magára a tranzitvezetékre, gáztárolókra és egy olyan stratégiai partnerségre, amely a NIS korszerűsítését szolgálja. Mindezt még a kormánynak jóvá kell hagynia, a végső szó pedig a parlamenté. Az orosz javaslattal Belgrádba érkezett Alekszandar Alekszejev orosz nagykövet szerint „minden készen áll a projektek indításához, ezek olyan hamar elindulnak, amennyire csak lehet”. Más forrás tudni véli, hogy az orosz érdeklődők tőkeemeléssel szállhatnak be a NIS-be.

A cég eladása először 2005-ben vetődött fel, de a lépést politikai ellenérvek miatt elhalasztották. A vita fő tárgya a magánkézbe adandó hányad nagysága volt. Az első terv alapján 25 százaléka cserél volna gazdát mintegy 300 millió dollárért s további 250 milliós beruházásért. Más kormánytagok szerint viszont inkább a többségi hányadát kellene eladni, mert úgy jobb ár érhető el. VG

Szintén érdeklődik a lengyelországi PKN Orlen és a romániai Rompetrol. A NIS saját tőkéje 1,2 milliárd dollár, e cég üzemelteti a legnagyobb szerbiai benzinkúthálózatot. Műszakilag viszont elavult.

Szintén érdeklődik a lengyelországi PKN Orlen és a romániai Rompetrol. A NIS saját tőkéje 1,2 milliárd dollár, e cég üzemelteti a legnagyobb szerbiai benzinkúthálózatot. Műszakilag viszont elavult.-->