Ellenszélben az Északi Áramlat

A svéd parlamenti képviselők többsége környezetvédelmi és biztonságpolitikai okokból ellenzi, hogy a tervezett orosz-német Északi Áramlat földgázvezetéket a Balti-tengeren (részben Svédország felségterületét érintve) keresztül építsék meg. Egy, a 349 tagú stockholmi képviselőház több mint 60 százalékára kiterjedt közvéleménykutatás szerint a honatyák 72 százaléka kívánja, hogy a svéd kormány vétózza meg a tervet, és szorgalmazzon ehelyett egy szárazföldi nyomvonalat.

A Nord Stream AG orosz-német-holland társaság beruházásában megépülő 1200 kilométeres új gázvezeték a tervek szerint az oroszországi Viborgot köti össze a németországi Greifswalddal, és 2010-re készül el. A Nord Stream 51 százalékát a Gazprom orosz állami földgáztársaság uralja, míg két német cég, az E.On és a BASF 20-20 százalékkal részesedik a vállalkozásban. A maradék 9 százalékot a holland Nederlandse Gasunie birtokolja.