Hallani és érteni: nem ugyanaz
Figyelem. Óriási különbség van a meghallgatni a másikat vagy odafigyelni rá, s ez utóbbi az egyik kiemelkedő munkaerő-piaci készség – állítják az Arkansasi Egyetem kutatói, sőt, az amerikai munkaügyi tárca már 1991-ben is az egyik legfontosabb kompetenciák közé sorolta. A hallás fizikai képesség, míg az odafigyelés készség. Az odafigyelés lehetővé teszi, hogy a mások által mondottak értelmet kapjanak, hogy felfogjuk azokat. Más szavakkal: az odafigyelési készség lehetővé teszi, hogy megértsük, a másik „miről is beszél”. Hogy miért van szüksége kiváló odafigyelési „tudásra” annak, aki karriert akar építeni? Aki precízen meghallja, érti, hogy a másik mit mond, az hatékonyabban kérdez rá dolgokra, s ad válaszokat, képes észrevenni a lényeget, megtalálni a szavak mögött rejlő jelentést, sőt, információkat is pontosabban ad tovább. A gondos odafigyelés valakire – például a főnökünkre – lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a ránk szabott feladatokat, valamint azt, mit várnak el tőlünk, ezenkívül jobb kapcsolatot építhetünk ki a munkatársainkkal, ügyfeleinkkel, és jobban dolgozhatunk csapatban.
Bár lehet, hogy képesek vagyunk a másokra való odafigyelésre, miközben a padlót bámuljuk, ám ha így teszünk, a beszélő azt feltételezheti, mégsem érdeklődünk iránta. A hatékony beszélgetést, a nyitott füllel való hallgatást segíti, ha tartjuk a szemkontaktust, nem szakítjuk félbe a beszélőt, nyugodtan ülünk, bólogatunk, a beszélő felé hajolunk, de érdemes akár megismételni az utasításokat, hogy kiderüljön, megértettük-e a feladatot, és feltehetünk odaillő kérdéseket is, amikor a beszélő befejezte a mondanivalóját.
Egy jó hallgató tudja, odafigyelni arra, amit a beszélő nem mond el, ugyanolyan fontos, mint odafigyelni arra, amit elmond. Keressük a nem verbális kommunikációra utaló jeleket – például a testhelyzeteket – annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk arról, amit a beszélő felénk közvetít.
Sokan érzik úgy, amikor megosztják másokkal a gondolataikat, mintha a falnak beszélnének, ám vannak olyan helyzetek, amikor tényleg nehéz maradéktalanul figyelni – hívja fel a figyelmet Zsóka Péter. A szervezetszociológus szerint az elfogultság vagy az előítélet, a nyelvi különbségek, illetve az akcentus, a zaj, a nyugtalanság, a félelem, a düh, a fáradtság egyaránt gátolja az odafigyelést. Mindezt azonban tudatosan gyakorolhatjuk például hangos olvasással, vagy azzal, hogy egy-egy vállalati értekezlet után két-három mondatban összefoglaljuk az esemény lényegét, és az is segít, ha a beszélgetéseink végén rákérdezünk egy-egy tartalomismétlő mondattal, hogy jól értettük-e, hogy a másik mit „üzent” nekünk. VG
Tippek a figyelemhez
Forrás. VG-gyűtésTartsuk fenn a szemkontaktust!
Ne szakítsuk félbe a beszélőt!
Üljünk nyugodtan!
Bólogassunk!
Hajoljunk a beszélő felé!
Ismételjük meg az utasításokat!
A beszélgetés végén tegyünk fel odaillő kérdéseket!
Tartsuk fenn a szemkontaktust!
Ne szakítsuk félbe a beszélőt!
Üljünk nyugodtan!
Bólogassunk!
Hajoljunk a beszélő felé!
Ismételjük meg az utasításokat!
A beszélgetés végén tegyünk fel odaillő kérdéseket!-->
