BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Harc a kedvezményes áfáért

A szállodaipari, idegenforgalmi szakma kezdeményezte a szállásdíj kedvezményes áfakulcsba való átsorolását. A kérdés azonban egyelőre nincs napirenden. Legalábbis ezt jelezte a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium. Pedig – érvelnek az idegenforgalmi szakemberek – a jelenlegi helyzet súlyos versenyhátrányt jelent a magyaroknak, miután nálunk az EU-n belül a legmagasabbak között van a szállásdíj-szolgáltatást, illetve vendéglátást terhelő áfa.

Ráadásul ez egy darabig így is marad, ha nem lépnek Magyarországon. Ugyanis nem éltünk az uniós csatlakozási derogáció meghosszabbításával, s nem kértünk mentességet kedvezményes kulcs alkalmazására. Pedig az Európai Bizottság épp az elmúlt napokban hosszabbította meg 2010 végéig a kedvezményes áfa alkalmazásának a lehetőségét Csehország, Ciprus, Málta, Lengyelország és Szlovénia számára néhány áru és szolgáltatás vonatkozásában. A Pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) pedig jóváhagyta, hogy Lengyelország, Ciprus és Szlovénia továbbra is kedvezményes áfakulcsot alkalmazzon az éttermi szolgáltatásoknál. Így e tevékenység az EU 27 tagállamából továbbra is 11-ben élvezi a csökkentett forgalmiadó-elvonás előnyeit.

A turizmus versenyképessége szempontjából fontos, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen a kedvezményes áfakulcs alkalmazására a szállodai és éttermi szolgáltatásoknál – közölte a Világgazdasággal Niklai Ákos, a Hotrec (az Európai Unió Szállodai, Éttermi és Kávéházi Nemzeti Szövetségeinek Konföderációja) vezetőségének tagja, az áfa-munkabizottság vezetője. A helyzet súlyos versenyhátrányt jelent Magyarországnak versenytársaihoz képest. Niklai hangsúlyozta, hogy hazánkban a devizakitermelő, -exportáló ágazatok közül csak a turizmusban alkalmaznak általános forgalmi adót, amely így gátolja a turizmus exportéhoz hasonló szárnyalását. Ezért a Magyar Szállodaszövetség (MSZ) helyzetértékelését megtárgyalva az Országos Idegenforgalmi Bizottság javasolta az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, hogy kezdeményezze a szállásdíj áfájának kedvezményes kulcsba való átsorolását.

Az MSZ számításai szerint példaképpen egy 15 százalékos áfacsökkentés a 2006. évi 107,6 milliárd forint szállásdíjbevételt figyelembe véve 16,1 milliárdos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Összehasonlításként: ugyanebben az évben a terület kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai 14,6 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. S a várakozások szerint az idén lényegesen romlott az ágazat jövedelemtermelő képessége. Ez a szám utal a szektor megcsappant vállalati szintű jövedelemtermelő képességére a jelenlegi elvonások mellett. Köztudott, hogy ebben az ágazatban a nagyvállalatok mellett igen nagy a kkv-k száma, sok turisztikai cég súlyos jövedelmezőségi, stabilitási gondokkal küszködik a magas áfa- és adóterhek, a vendégekre át nem hárítható költségnövekedés (energia, élelmiszer), a megerősödött forintárfolyam következtében. A magyarországi szállásdíjbevételek háromnegyede származik külföldről, az árakat euróban ajánlják ki, ám a kiadások forintban jelentkeznek.

A svéd megoldás: csökkennek a közterhek, feleződik az áfa

Várhatóan ezen a héten kerül az Európai Bizottság elé a svéd adócsökkentési csomag, amely szerint 2008 tavaszától egyes szolgáltatói szakmákban csak a nyugdíjjárulékot kell a munkáltatóknak fizetniük, ha a cég létszáma nem haladja meg a 250 főt – írja a Turizmus Panoráma Bulletin.

E területeken a bérközteher 32-ről 10,2 százalékra csökken. Az érintett szakmák: a vendéglátás, a taxizás, az autószerelés, a fodrászat, a kozmetika, a cipőjavítás. Mivel a létszámkorlát a szállodák többségét kizárná a kedvezményből, a jövő év őszétől 12 százalékról 6-ra csökkentik Svédországban a szállásdíj áfáját.

A kieső adó- és járulékbevételek becsült összege éves szinten eléri majd a 4 milliárd svéd koronát (120 milliárd forintot).

Az intézkedések eredményeképp ugyanakkor 10-50 ezer új munkahely létrejöttét várják, többek között a javuló versenyképesség miatt növekvő beutazóturizmus miatt.



E területeken a bérközteher 32-ről 10,2 százalékra csökken. Az érintett szakmák: a vendéglátás, a taxizás, az autószerelés, a fodrászat, a kozmetika, a cipőjavítás. Mivel a létszámkorlát a szállodák többségét kizárná a kedvezményből, a jövő év őszétől 12 százalékról 6-ra csökkentik Svédországban a szállásdíj áfáját.

A kieső adó- és járulékbevételek becsült összege éves szinten eléri majd a 4 milliárd svéd koronát (120 milliárd forintot).

Az intézkedések eredményeképp ugyanakkor 10-50 ezer új munkahely létrejöttét várják, többek között a javuló versenyképesség miatt növekvő beutazóturizmus miatt. Vélemény Újhelyi István, az ÖTM államtitkára

„Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) nyitott a szakma javaslatára. Az elkövetkezendő időszakban több százmilliárd forintot fordítunk fejlesztésre, amely beruházások elengedhetetlenné teszik a versenyképesség javítását. Így, ha a szakma a 2006-os és a 2007-es adatok alapján elkészített számításokkal alá tudja támasztani, hogy az áfakulcscsökkenés nem járna bevételkieséssel, a tárca javasolja majd az áfacsökkentést. A kutatás az ÖTM turisztikai szakállamtitkárságán megkezdődött. A szükséges anyagok január végéig rendelkezésre fognak állni.”

Háber Tamás, a Vendéglátók Ipartestületének elnöke

„Sürgős közbelépést tartanánk indokoltnak az éttermi szolgáltatások területén is. Alapvető szemléletváltásra lenne szükség. A jelenlegi súlyos elvonások helyett a gazdaság élénkítését kellene előtérbe helyezni. Az áfa csökkentésével jelentős forgalomemelkedést lehetne elérni, ezzel az állam nem veszítene, sőt, az ebből eredő többletbevételeken keresztül még nyerne is. A jövő év vízválasztó lesz: ha hamarosan nem történik valami, sok bezárt üzlettel lehet majd találkozni. A kérdés 380-390 ezer munkavállalót, s hozzátartozóikon keresztül mintegy egymillió embert érint.”

Niklai Ákos, a Hotrec vezetőségének a tagja

„Az alacsonyabb áfa alacsonyabb piaci árakat tenne lehetővé, ez pedig a vendégforgalom növekedését eredményezné. Továbbá élénkítően hatna valamennyi turisztikai szolgáltató tevékenységére, s az ágazat multiplikátor hatásából eredően számos egyéb területre (építő-, élelmiszeriparra, kereskedelemre) is. Ezen túlmenően a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban a munkahelyek száma is emelkedne. Köztudottan a turizmus képes sok, szakképzetlen munkaerőt is elhelyezni. Így a költségvetés bevételei középtávon nem csökkennének, hanem nőnének.”-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.