BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Kik és mire használják az iWiW-et és társait?

Az internetezők 90 százaléka rendszeresen látogat közösségi oldalakat, és többségük személyes adatait is közzéteszi adatlapján; az NRC Piackutató felmérése szerint a felhasználók egyharmada még telefonszámát is megadja.

Az NRC Piackutató 1000 fős mintán végzett online kutatása szerint a legalább hetente internetező felnőttek 92 százaléka regisztrált tagja legalább egy internetes közösségi oldalnak. Többségük aktív felhasználó, így elmondható, hogy tíz internetezőből kilenc rendszeresen látogat közösségi szájtokat.

A legnépszerűbb hazai közösségi oldal az iWiW, amelyen a netezők 86 százaléka regisztrált. A tizenévesek körében leginkább látogatott MyVipnek a felnőtt internetezők 59, a HotDognak pedig 23 százaléka tagja. A tagság természetesen nem feltétlenül jelent aktív használatot: bár az iWiW esetében a tagok 98 százaléka egyben látogató is, a MyVipnél már csak 70, a HotDognál pedig csupán 52 százalék az aktív tagok aránya - a többi hazai közösségi oldal esetén pedig a regisztráltak többsége nem használja az oldalt.
 
Bátran megadják adataikat
 
Az NRC kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a közösségi oldalak esetén nem figyelhető meg az a bizalmatlanság, ami a magyar internetezők körében bizonyos online szolgáltatásokkal - például az internetes vásárlással - kapcsolatban tapasztalható. A közösségi oldalakat használók mindössze egyharmada tart attól, hogy publikussá tett személyes adataival mások visszaélhetnek.

Így a regisztráltak 92-93 százaléka feltünteti adatlapján életkorát és a települést, ahol él. Korábbi és jelenlegi iskoláit 84 százalék közli, munkahelyét pedig az aktív keresők 73 százaléka nevezi meg. A többség elérhetőségét is szívesen tárja a nyilvánosság elé: a regisztráltak több mint háromnegyede osztja meg az internetes társadalommal e-mail címét, egyharmaduk pedig a telefonszámát is közzéteszi.

A felhasználók 87 százaléka töltött fel képet adatlapjára. A fotós bemutatkozás célja többnyire a könnyebb azonosíthatóság, 27 százalék ugyanakkor más információt is kommunikál: bemutatja családját, hobbiját vagy legutóbbi nyaralását. Galériáját 8 százalék frissíti rendszeresen, a képpel rendelkezők egynegyede viszont soha nem aktualizálja fotóit.
 
Vannak, akik így keresnek társat
 
A közösségi oldalakat látogatók 60 százaléka szinte minden internetezése alkalmával felkeresi az általa használt közösségi szájtot. A látogatók elsősorban régi ismerősök felkutatására (87 százalék) és kapcsolattartásra (75 százalék) használják a szolgáltatást. Információt közzétenni, hirdetést feladni 15 százalék szokott, 13 százalék pedig már új ismeretséget is kötött ilyen jellegű oldalakon. Kifejezetten társkeresésre csak egy szűk kisebbség, a látogatók 6 százaléka használja a közösségi oldalakat.

Az ismerkedők közeledésére azonban kevesen nyitottak: a tagok 84 százaléka jellemzően csak a tényleges ismerősök bejelöléseit igazolja vissza. Szervezetek, klubok felé ugyanakkor nyitottak a felhasználók: csupán 19 százalék ragaszkodik ahhoz, hogy ismerősei közé csak magánszemélyeket vesz fel.
 
Munkaadók és hirdetők
 
A felhasználók 12 százaléka egyébként üzleti vagy magánjellegű találkozók előtti tájékozódásra is használja a közösségi oldalakat. Talán meglepő, de a regisztráltak többsége nem lát ebben kivetnivalót: 62 százalékuk elfogadhatónak tartja, ha üzleti tárgyalás előtt a felek információt gyűjtenek egymásról egy közösségi szájt segítségével, 59 százalékuk pedig nem érzi problémásnak, ha állásinterjú előtt a munkaadó ezeken az oldalakon is utánanéz a jelentkezőknek.

A hirdetéseknek ugyanakkor már kevesebben örülnek, ám még így is 36 százalék azok aránya, akik szerint elfogadható, ha a közösségi oldalra lépők célzott reklámokkal találják szembe magukat.
 
A felmérést az NRC Piackutató végezte 2007 októberében 1000 fő online megkérdezésével. A mintát a TNS-NRC InterBus kutatás adatival súlyozták, így az a főbb demográfiai és internethasználati jellemzők mentén reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 évesekre.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek