Önszabályozó kiszervezők

A magyar cégek 70 százaléka úgy tervezi, hogy szinten tartja vagy növeli a tevékenységkiszervezés (outsourcing) mértékét – derül ki a KPMG Tanácsadó Kft. tanulmányából. Biztató az is, hogy a tanácsadó cég által megkérdezett cégek fele a költségcsökkentésen túl ma már egyéb előnyöket is figyelembe véve, átfogóan értékeli az outsourcingprojekt sikerességét. Az eredményt azonban árnyalja, hogy a vállalatvezetők optimista véleményüket leginkább érzéseikre, illetve a kiszervezéssel elért költségcsökkentés mértékére alapozták.
Hosszú távon azonban az ilyen jellegű értékelés nem feltétlenül elegendő, ugyanakkor a megoldást választó vállalatok jelentős része, úgy tűnik, ezt még nem ismerte fel. A szolgáltatási szintek és a pénzügyi mutatók felügyeletén túlmenően ugyanis nemzetközi szinten a megbízók alig több mint fele követi nyomon az outsourcingból származó további potenciális előnyök (termelékenység növekedése, végfelhasználói elégedettség növekedése, új technológiák alkalmazása, szolgáltatási színvonal javulása stb.) alakulását. A hazai cégek sajnos a nemzetközi átlagnál is kisebb hangsúlyt fektetnek a nem operatív mutatók figyelésére, pedig azok a szervezetek, amelyek outsourcingszerződéseik megkötésekor nem csupán a pénzügyi és szolgáltatási szint szemléletet érvényesítik, jelentősen növelhetik a kiszervezés stratégiai értékét.
Bár a tevékenységkihelyezést főleg a pénzügyi szektorban, illetve a nagyvállalati körben alkalmazzák, komoly lehetőségeket rejt a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára is. Egy tíz személyi számítógépet működtető társaság például akár 30 százalékos költségmegtakarítást is elérhet, ha kihelyezi informatikai infrastruktúrája üzemeltetését – mondta el érdeklődésünkre Juhász Lajos, az IT-outsourcinggal foglalkozó Navigator Informatika Zrt. vezérigazgatója.
Általában két esetben döntenek a kkv-k a kiszervezés mellett: ha az adott vállalat dinamikus fejlődésnek indul, amellyel párhuzamosan az informatikai igények is megnövekednek, illetve amikor felismerik az IT-outsourcingban rejlő költségmegtakarítási lehetőségeket.
Ennek ellenére a konstrukció a hazai kis és közepes cégek körében még nem terjedt el. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a vállalatok sokszor nem ismerik fel szakmai kiszolgáltatottságukat, hogy a zavartalan üzletmenethez nem elegendő, ha rendszerüket egy vagy több informatikában jártas munkatárs, ismerős alkalmanként „felügyeli” – állítja Juhász Lajos. Erre azonban csak akkor jönnek rá, ha valamilyen komoly problémával, esetleg jelentős adatvesztéssel vagy a rendszer teljes leállásával kell szembenézniük, ez azonban már a legtöbb esetben késő. Hátráltatja a konstrukció terjedését, hogy a kkv-k menedzsmentje még mindig bizalmatlan az üzemeltetés kiadásával szemben, attól félnek, hogy a szolgáltatónak kiadott információkat esetleg felhasználják ellenük.
Úgy tűnik, a hazai kiszervezési szakma is felismerte, milyen hátráltató tényezőt jelentenek az alaptalan aggodalmak, mekkora jelentősége van az önkontrollnak. Az ágazatban tevékenykedő cégek szakmai szövetsége, a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) múlt heti közgyűlésén döntés született egy etikai bizottság felállításáról. A háromtagú testület nemcsak a tagfelvételnél játszik szerepet, de a szervezethez tartozó vállalatok elleni panaszokat is kivizsgálja, és ha bebizonyosodik, hogy üzletileg etikátlan magatartást tanúsított az adott cég, kezdeményezhetik a kizárását a HOA-ból. A lépés fő célja, hogy tisztuljon a szolgáltatói piac – közölte Suhajda Attila, a szövetség elnöke.
A HOA közgyűlésén meghatározták a jövő évi munkatervet, amelynek több eleme is az outsourcingmegállapodások előkészítésének megkönnyítését célozza. Így például kidolgoznak ajánlásokat arról, hogy milyen számítások alapján érdemes dönteni a tevékenységkihelyezésről, hogyan néz ki egy projekt, mi szerepeljen a szolgáltatási szint szerződésekben. Kiemelt ügyként kezelik a közbeszerzést, már készítettek egy tanulmányt arról, hogyan érdemes az informatikai rendszerek üzemeltetését, eszközeit kihelyezni. Emellett a munkajog, a rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés kérdése, az Új-Magyarország fejlesztési tervhez ajánlások készítése, illetve a szolgáltatástudományi képzés beindítása, elterjesztése szerepel a tervek között.

Ezenfelül a válaszadó cégek több mint felénél a kiválasztási folyamat ajánlatkérési szakaszának hossza meghaladta a KPMG által maximálisan ajánlott 6 hó-napot.

A hazai helyzet e tekintetben jobb a nemzetközi átlagnál, hiszen a megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka képes volt a kívánatosnak tartott féléves határidőn belül lezárni ezt a fázist.

Ezenfelül a válaszadó cégek több mint felénél a kiválasztási folyamat ajánlatkérési szakaszának hossza meghaladta a KPMG által maximálisan ajánlott 6 hó-napot.

A hazai helyzet e tekintetben jobb a nemzetközi átlagnál, hiszen a megkérdezett magyar vállalatok 70 százaléka képes volt a kívánatosnak tartott féléves határidőn belül lezárni ezt a fázist. -->