Szabályozási hézag miatt kapott engedélyt a szerencsi erőmű?
A tokaji világörökségi táj közvetlen szomszédságában felépíteni tervezett - egyébként környezetbarát - szerencsi biomassza erőmű többek között azért kaphatott egységes környezethasználati engedélyt, mert ahhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is szakhatósági hozzájárulást adott. Fodor Gábor ezért kezdeményezte a törvény szerint felelős kulturális miniszternél, hogy pótolja a világörökségi területek megóvásával kapcsolatos hiányzó szabályozást.
A kulturális örökségvédelmi törvényben ugyanis jelenleg nincs részletes szabályozás arra, hogyan kell kezelni a világörökségi területeket. A törvény a kulturális miniszterre ruházza a világörökségi területek megóvásával kapcsolatos szabályozás megalkotását, e rendelet hiánya 2005 óta joghézagot okoz. A problémára az elmúlt hetekben a szerencsi szalmatüzelési erőművel kapcsolatos civil és önkormányzati észrevételek irányították rá a figyelmet. Fodor Gábor felajánlotta a zöldtárca munkatársainak segítségét az előkészítő munkában.
A szerencsi szalmatüzelésű biomassza-erőmű megépítése elsősorban nem környezetvédelmi kérdés. Az erőműben alkalmazni kívánt technológia a legkorszerűbb konstrukciós elveknek felel meg, és kevés hulladékot termel, így nem volt törvényi akadálya a környezethasználati engedélyének kiadásának, ráadásul ahhoz - a világörökségi területek kezelésére vonatkozó részletes szabályozás hiányában - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is szakhatósági hozzájárulást adott. A végső döntést azonban nem a környezetvédelmi szakhatóság, hanem az építési engedélyt kiadó önkormányzat hozza meg.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter álláspontja szerint attól, hogy egy beruházás környezethasználati engedéllyel rendelkezik, még nem feltétlenül kell megvalósulnia. Az erőmű megépüléséről a helybélieknek kell dönteniük. Fodor Gábor szerint egy, az összes érintett település részvételével megtartott helyi népszavazás lehetne a megoldás.
