Új slágertémák a plázáknál

Míg a bevásárlóközpontok piaca a korábbi években a különleges építészeti megoldásoktól volt hangos, az idén a fenntarthatóság és a környezettudatosság bizonyult a MAPIC nemzetközi kiskereskedelmi szakvásár slágertémájának Cannes-ban. A bevásárlócentrumok mint a tömeges fogyasztás helyszínei jócskán kiveszik a részüket a világméretű hulladéktermelésből és energiapazarlásból. A környezettudatosságról a legtöbbet az új fejlesztések kapcsán hallhatunk, a legfőbb kihívást azonban mégis a már meglévő plázák környezetszennyezésének visszaszorítása jelenti: ezen a téren az üzemelő centrumok 90 százaléka fejlesztésre szorul.

A szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére egyes központok hulladék-újrafeldolgozási rendszert alakítottak ki; így például az Essex megyebeli chelmsfordi Meadows is, amely a teljes hulladékmennyiség kétharmadát újrahasznosítja, az ételhulladékot pedig 90 százalékban komposztálja és a kertek trágyázására fordítja. A hulladékszállítás és a vele járó szén-dioxid-szennyezés ezzel minimálisra csökkenthető.

A Nagy-Britannia legnagyobb bevásárlóközpont-tulajdonosa, a The Mall kezdeményezésére nemrég megalakult EnviroMall projekt ernyője alatt ugyanakkor szakértők kidolgozták a „fenntartható” bevásárlóközpontok szabályrendszerét is. A szabályzat – ez később akár a hipermarketek teljes piacára kiterjedhet – többek közt előírja, hogy a zárt terű plázákban lejjebb kell venni vagy teljesen le kell állítani a légkondicionálást; a vásárlók pedig idővel megtanulnak az időjárásnak megfelelően öltözködni.

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövő generációk számára.

Az utóbbi évtizedekben egyetértés alakult ki abban, hogy a fenntartható fejlődés (vagy helyesebben: a fenntarthatóság) három alappillére a következő:

– a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés) fenntartható működtetése;

– a társadalmi viszonyok (politikai rendszerek, nemzetközi jogi és gazdasági rendszerek) elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak a megvalósítása;

– a környezet és a természeti erőforrások megőrzése.

Az utóbbi évtizedekben egyetértés alakult ki abban, hogy a fenntartható fejlődés (vagy helyesebben: a fenntarthatóság) három alappillére a következő:

– a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés) fenntartható működtetése;

– a társadalmi viszonyok (politikai rendszerek, nemzetközi jogi és gazdasági rendszerek) elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak a megvalósítása;

– a környezet és a természeti erőforrások megőrzése.-->