2007: a vasúti reform éve
2007. július 1-jén kezdte meg működését a MÁV-START ZRt. Az önálló személyszállítási vállalat létrejöttének célja, hogy a társaság "a nagyközönség utazási igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítve, az utazási komfortot javítva, a minőségi szolgáltatást érzékelhetően fejlesztve" középtávon nullszaldós eredményt érjen el.
A már korábban önállósult MÁV Cargo ZRt. tavasszal meghirdetett privatizációs pályázata sikeresen zárult le november végén. Az osztrák Rail Cargo Austria és a GYSEV Zrt. konzorciuma 102,5 milliárd forintot ajánlott a cég részvényeiért, így ezzel a csoporttal kezdődtek meg az értékesítésről szóló tárgyalások. A privatizációs tanácsadó a MÁV Cargo Zrt. értékét 50 és 60 milliárd forint közé tette, ennek tükrében kifejezetten kedvezőnek tekinthető a végleges vételár. Az új tulajdonos előreláthatóan jelentős beruházásokat végez majd a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességének erősítése érdekében. A MÁV Zrt. a MÁV Cargóért kapott bevételt pénzügyi konszolidációra használja fel.
2007. május 1-jétől került sor a helyközi közlekedési tarifák egységesítésére és az egységes díjövezeti rendszer bevezetésére is. Ennek célja többek között a különböző közlekedési eszközökön utazók közötti indokolatlan különbségek megszüntetése. Így egyazon távolságra megegyező összegért vásárolható jegy vagy bérlet a helyközi közúti és vasúti közösségi közlekedésben.
2007. március 3-án üzemzáráskor a MÁV 14 mellékvonalán szolgáltatóváltás történt, a vonalak személyforgalmát a területileg illetékes Volán társaság vette át. Ez az utasok számára számos esetben többletszolgáltatást - járathosszabbítást, településen belüli megállókat, előnyösebb eljutást - eredményezett.
Ősszel a hatékonysági, gazdaságossági szempontok mind szélesebb körben való érvényesítése céljából, az alacsony forgalmú vasútvonalak alapos vizsgálatának tanulságai nyomán a GKM 38 mellékvonal kapcsán javasolta az érintett önkormányzatoknak, hogy kezdeményezzék azok térségi vasúti átminősítését. A 286 önkormányzat közül 75 adott "pozitív" választ. A társadalmi egyeztetések során a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy a GKM a vizsgált 38 mellékvonalból 26 esetében a teljes 2007/2008. menetrendi évre, 12 vonal esetében pedig 2008. május végéig rendeli meg a vasúti közszolgáltatást. A működési reformról, illetve az esetleges szolgáltatóváltásról további egyeztetésekre kerül sor, melyek során áttekintik a márciusban 14 vonalon szüneteltetett vasúti személyszállítás gazdasági és társadalmi hatásait.
A folytatódó járműbeszerzéseknek köszönhetően a jelenleg már közlekedő 48 korszerű motorvonat mellett 300 használt, felújított német vasúti személyszállító kocsi is az utazóközönség nagyobb kényelmét szolgálja. 2007 és 2009 között összesen 60 darab Flirt típusú elővárosi, villamos motorvonat kerül forgalomba, ugyanebben az időszakban 185 személykocsi felújítása szerepel a tervekben.
A magyar vasúthálózat 2007 – 2013 közötti, a Kohéziós Alap támogatásra alapozott fejlesztési elképzeléseit a Közlekedési Operatív Program (KözOP) foglalja össze, amelyben a vasút fejlesztése prioritást kapott. A fejlesztések - a GKM Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiájában foglaltaknak megfelelően - elsősorban a nemzetközi korridorokra, a törzshálózati vonalakra és az elővárosi közlekedésre irányulnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a közlekedési operatív programban mintegy 1700 milliárd forint áll közúti, vasúti, vízi, logisztikai fejlesztésekre, további jelentős összegek szerepelnek a helyi közlekedés fejlesztésére a regionális operatív programokban. Európai uniós forrásból 500 kilométernyi vasút fejlesztésére nyílik lehetőség a következő években - fejeződik be a GKM összefoglalója.
