Folytatódott a digitális előretörés

Nem könynyű a 2007-es médiatörténések közül a legfontosabbakat kiemelni, talán csak a legnagyobb figyelemmel kísért fordulatok közül lehet kiválasztani néhányat. Mint már évek óta, az új média tavaly is újabb hadállásokat épített ki. A médiapiacon a legkeresettebbek az online reklámcégek és a közösségi oldalak voltak (és egy ideig várhatóan maradnak is). Az egyik legnagyobb ügylet a Google nevéhez kapcsolódik: a társaság, amely 2006 novemberében 1,65 milliárd dollárért vette meg a YouTube-ot, tavaly áprilisban 3,1 milliárd dollárért megszerezte a DoubleClicket is. A lassan 200 milliárd dollár piaci értékű Google számára úgy tűnik, csak a csillagos ég a határ (bár a Google Sky itt is hódít); a cég immár tizenhárom negyedéve nem képes 50 százaléknál kisebb éves szintű árbevétel-növekedést produkálni.

A közösségi oldalak közül a szakma egyik kedvence a Facebook; a Szilícium-völgy új üdvöskéjének piaci értéke rövid idő alatt egymilliárd dollárról tizenötmilliárdra nőtt. Igaz ugyan, hogy az utóbbi adat a Microsoft által vásárolt 1,6 százalékos részesedés 240 millió dolláros árából ered; a rosszmájúak ezt csak akkor hiszik el, ha a szoftveróriás – arányos áron – a „maradékot” is megvásárolja. A Facebook egyelőre nemigen termelt nyereséget, forradalmian új reklámstratégiája is inkább az adathalászat (nem megalapozatlan) vádja miatt került a középpontba.

A digitális média előretörése van a hátterében a hollywoodi forgatókönyvírók november óta tartó sztrájkjának. Az írók a DVD- és a digitális értékesítésből követelnek nagyobb bevételt. Az amerikai talkshow-k nézettsége már jelentősen visszaesett, és – többek között – veszélyben vannak az Oscar-díj-átadó poénjai is. A legutóbbi hasonló akció 1988-ban öt hónapig tartott; ha a mostani is elhúzódik, akár a magyar tévékben népszerű sorozatok újabb évadjai is késhetnek egy keveset.

A márkák küzdelmében tovább erősödött a zöld elkötelezettség értéke. Az immár Nobel-díjas Al Gore által is felkarolt mozgalom megtette a hatását: a cégek egymásra licitálva mutatnak véresen komoly felelősséget a klímaváltozás iránt. A fogyasztók pedig értékelik az erőfeszítéseket: az Edelman kilenc országra kiterjedő felmérésében megkérdezettek közel 80 százaléka nyilatkozta azt, hogy az ökotudatos termékek előnyt élveznek a vásárlási döntésekben.

A nyomtatott sajtóban az év szenzációja Rupert Murdoch nevéhez fűződik. Az elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás élharcosai között számon nem tartott newspaper-man májusban a The Wall Street Journalra vetett szemet. És ha ő valamire szemet vet... A Dow Jones szavazati jogainak többségével rendelkező Bancroft család néhány hónapig tiltakozott, végül azonban – ahogy egy üzleti napilap esetében nem meglepetés – a pénz szava döntött, pontosabban azé az ötmilliárd dolláré, amely az ajánlattétel előtti záróárhoz képest 65 százalékos prémiumot tartalmazott. A WSJ feltehetően heteken belül stratégiát vált, valószínű, hogy több politika lesz a lapban, az online verzió pedig ingyenessé válik. (A Murdoch– Bancroft küzdelem teljesen elterelte a figyelmet az ágazat másik nagy akvizíciójáról: a Thomson májusban jelentette be, hogy közel 18 milliárd dollárért megvásárolja a 130 országban jelen lévő, 2400 tudósítót alkalmazó brit Reuterst. A patinás hírügynökség beolvasztásával a világ legnagyobb információszolgáltatója jön létre: a két társaság együttes piaci részesedése 34 százalék, a nagy vetélytárs Bloomberg 33 százalékkal a második.)

Az év trendsettere címre mindazonáltal nem Murdoch, hanem (újra) Steve Jobs pályázhat eséllyel. Az iPod diadalútja még javában tartott, amikor az Apple-vezér már bejelentette az új durranást: az iPhone-t, amelynek piaci bevezetését az ember holdra szállását idéző felhajtás előzte meg. Az egymilliomodik iPhone-t 74 nappal az egyesült államokbeli debütálás után adták el – a magyar piacon az idén jelenik meg az okos telefon. VG