Igen adakozó kedvűek a magyarok
Az idén adakozóbbak a magánszemélyek és a vállalatok az elmúlt évekhez képest. Az alapítványok szerint nagyon sok jótevő él Magyarországon, az ő feladatuk pedig egyszerűen ezek felkutatása. A magyarok adakozó kedvét bizonyítja a Szonda Ipsos december végén kiadott közvélemény-kutatása is, amelyből kiderül: egyre növekszik azok száma, akik karácsonykor segítenek a rászorulókon. Az idén érzékelhetően több adomány érkezett magánszemélyektől a budapesti Mikulásgyárba, ebből a szervezők összesen 7946 doboz ajándékot tudtak a rászorultak részére összeállítani, ez 2-3 ezerrel haladja meg az előző évit. Kardos István, az egyik alapító és szervező, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének igazgatóhelyettese kérdésünkre elmondta: a tavaly harmadjára megrendezett akciót 90 százalékban magánszemélyek, 10 százalékban vállalatok támogatják. Kardos úgy véli, a rendezvény egyelőre nem kap elég nyilvánosságot a vállalati világban. Ennek ellenére a magánszemélyek az idén rekordmennyiségű tartós élelmiszert és játékot jutattak el az 56-osok terére. A felajánlások nagy része a tíznapos rendezvény utolsó negyedében érkezett. A csomagok jórészt a lakosság hátrányos helyzetű rétegén segítettek.
Szintén egyre több adakozóról számol be Felkai Márta. A Csodalámpa Alapítvány kommunikációs vezetője kifejtette: szinte nincs is olyan adományozójuk, aki csak egyszer támogatta az alapítványt. A szervezet az életet veszélyeztető betegségben szenvedő 3–18 év közötti gyerekek egy-egy kívánságát teljesíti, ezt 90 százalékban cégek segítik. Mindazonáltal a magánszemélyek is részt vesznek a támogatásban, hiszen a karácsony előtt beérkezett – az alapítvány éves költségvetésének a felét kitevő – 1 százalékos felajánlásokból 2007-ben rekordnagyságú összeg, 19,3 millió forint jutott a szervezethez.
Az elmúlt években nem változott az adakozási kedv, sem a magánszemélyeknél, sem a vállalatoknál – osztja meg tapasztalatait Balogh István, a Gyermekrák Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette: a rákos gyermekek gyógyulási esélye Magyarországon a legrosszabb az uniós államok közül, s mindez a forráshiánynak tudható be. A 2006-ban 672 millió forintot meghaladó közhasznú bevételt elért alapítvány tavaly karácsonykor a kórházaknak 181, a családoknak 5,7 millió forintot juttatott a szervezeten keresztül. Mint mondja, az általános pénzadományok mellett több vállalat azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy egy-egy gyermek gyógyulását szeretnék támogatni és végigkövetni, vagy egy nagyobb értékű műszer megvásárlásához járulnának hozzá.
Az elmúlt években a cégek között egyre terjedő gyakorlat, hogy az ajándékozás helyett az arra szánt összeget inkább egy-egy alapítványnak, közhasznú szervezetnek ajánlják fel. Az alapítványok képviselői úgy vélik, a vállalatok sokkal jobban járnak az adakozással, hiszen ezzel jó hírnevet szerezhetnek, és az adóalapjukat is csökkenthetik. Ma már a vállalati CSR (Corporate Social Responsibility) programok egyik fő eleme a szociális támogatás, amely mind több hazai társaságnál jelenik meg önálló, komplex programként is. VG
