Államilag támogatott öngyilkosság? Veszély a hőszigetelt ablak

A gázkazán meghibásodása mellett a nem megfelelő kémény is tragédiához vezethet – nyilatkozta lapunknak Oláh Csaba, a Pest megyei kéményseprő vállalat főmérnöke. A legjellemzőbb hibák, hogy a kémény alulméretezett, alacsony vagy rossz a keresztmetszete. Emellett a kéménynek természetesen tisztának kell lennie a megfelelő füstelvezetés érdekében. Szavai szerint azonban a „legnagyobb mumus” az új, hőszigetelő nyílászáró, amelyet utólag szerelnek be a lakásba a nyílt égésterű gázkazánt használó tulajdonosok.

Alapvetően kétféle gázkazánt használnak Magyarországon a lakások fűtéséhez. A zárt égésterű kazánok korszerű technológiával készülnek. Elnevezésük arra utal, hogy az égés zárt térben történik, a készülék az oxigént egy szellőző csövön keresztül a külső térből kapja, a keletkező égéstermék pedig egy másik elvezetőn keresztül szintén a szabadba távozik. Ez a kazántípus tehát a régebbi, nyílt égésterűekkel ellentétben nem a helyiség levegőjét használja el. Másik előnye, hogy az elvezető csőhöz érzékelő rendszer kapcsolódik. Ha valamilyen oknál fogva az égéstermék nem tud megfelelően távozni, a kazán automatikusan kikapcsol, megelőzve az égés hatékonyságának romlását, és az esetleges szénmonoxid termelést. Ezek a kazánok tehát jóval biztonságosabbak, mint elődeik, amelyek a helyiség levegőjét használják a hő termeléshez, és kéménnyel vezetik el az égésterméket, többségükbe nem építenek vészleállító kapcsolót.

Mint a főmérnök elmondta, zárt égésterű kazánokat már a kilencvenes évektől lehetett kapni Magyarországon, tapasztalatai szerint azonban az eladások száma 2006 után ugrott meg igazán. Ennek oka, hogy ebben az évben megváltozott a háztartások gázfűtésére vonatkozó gáz műszaki biztonsági szabályzat (GMBSZ). Mint arról a főmérnök tájékoztatott, a 2004 előtt érvényes szabályozás megtiltotta az erősen szigetelő nyílászárók használatát a gázfűtéses lakásokban. Majd ez a szabályzat érvényét vesztette, a terület pedig két évig gyakorlatilag szabályozatlan maradt. A 2006-ban bevezetett új GMBSZ nem tiltja a hőszigetelő ablakok beépítését, de száműzi a nyílt égésterű kazánokat a lakóhelyiségekből, ezzel arra ösztönözve a tulajdonosokat, ezzel arra ösztönözve a lakosokat, hogy biztonságosabb, zárt égésterű kazánokat vegyenek. Mindez azonban csak 2006 óta van érvényben, nem vonatkozik azokra, akik korábban szereltették be a gázt.

Oláh Csaba szerint egy nyílt égésterű kazán is évekig szabályosan működhet, ha megfelelően karbantartják, azaz rendszeresen kimossák, a kéményt pedig évente egyszer ellenőrzik, és szükség esetén kitisztítják. Hozzátette: fontos tudni, hogy a gázkéménynek megfelelő működés mellett szinte teljesen tisztának kell lennie, nem dugulhat el, a korom lerakódása már azt jelzi, hogy gond van az égéssel, a kazán működtetése veszélyes. Új alkatrészek még a legnépszerűbb, régi FÉG kazánokhoz is kaphatóak, a feltételek tehát adottak ahhoz, hogy a nyílt égésterű készüléket használók is évekig biztonságosan fűthessenek. A probléma akkor keletkezik, ha a tulajdonos kicserélteti régi ablakait modern, erősen szigetelő típusúakra. A kazán nevének megfelelően a helyiség levegőjével táplálja az égést, ami rendkívül kényes folyamat. Néhány százalékos oxigén csökkenés elég ahhoz, hogy az égés tökéletlenné váljon, és szénmonoxid keletkezzen. A szigetelő ablakok lényege, hogy szinte hermetikusan elzárják a helyiséget a külvilágtól, a rések mellett nem „süvít a szél”, mint elődeiknél, ezáltal a szoba nehezebben hűl ki. Viszont mivel kevesebb levegő jut be, a kazán is kevesebbet tud felhasználni.

Ezután elég egy nem teljesen megfelelően szerelt kémény vagy egy erősebb szélvihar ahhoz, hogy az alacsony felhajtóerővel rendelkező, kézmeleg füstöt visszafújja a lakásba. Ez a probléma korábban nem merült fel, mert a rosszul szigetelő ablakok elég levegőt engedtek be, megfelelő égés mellett pedig nem keletkezik szénmonoxid. Az egyszerű megoldás az lehet, ha a lakók rendszeresen szellőztetnek, télen viszont hideg van, és valószínűsíthető, hogy a tulajdonos nem azért csináltatott hőszigetelő ablakot, hogy nyitva tartsa.

Persze, légelvezetőket néhány tízezer forintért utólag is be lehet szerelni az új ablakokba, a tulajdonosnak azonban ez esetben szembesülnie kell azzal, hogy emiatt kifúrják a több százezres hőszigetelő műanyag (vagy fa) ablakot, és a falat is, ráadásul a szellőzőkön – a célnak megfelelően – kintről folyamatosan levegő áramlik a lakásba. A gáz égésterméke nem forró, és a szilárd tüzelésű kazánokkal ellentétben nem keletkezik füst, ha nem megfelelő az égés. A tökéletlen égés miatt keletkező szénmonoxid színtelen, szagtalan, szédülést, izomgyengeséget okoz, ami megakadályozhatja a lakókat abban, hogy elzárják a fűtést vagy szellőztessenek.

Oláh Csaba elmondta: szakmai fórumokon gyakran elhangzik, hogy nem esik elég szó a hőszigetelő ablakokkal kapcsolatos veszélyekről, mindeddig azonban nem történtek lépések a helyzet javítására, az energiatakarékosság jegyében népszerűsítik a korszerű műanyag ablakokat. Hozzátette: egy konferencián egyenesen „államilag támogatott öngyilkosságnak” nevezték a szigetelő ablakok beszerelését a gázfűtéses lakásokba.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében támogatja a lakások hőszigetelésének javítását. Mint arról Arzt Gergely, a GKM sajtó-főosztályának munkatársa tájékoztatott, a 2007-es pályázat kiírásakor is maximálisan figyelembe vették a biztonsági szempontokat. A pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy nyílászáró-csere esetén a helyiséget megfelelő szellőzéssel látják el, és ennek alátámasztására csatolniuk kell a szellőző berendezés(ek) leírását, típusát és a nyílászáró szállítójának nyilatkozatát, amely szerint a szellőző alkalmazásával a nyílt égésterű hőtermelő berendezés rendeltetésszerűen üzemeltethető.