Mentalitásváltást sürgetnek a hazai kutatók a digitális felfutáshoz

A világháló már nem csak a kevesek kiváltsága, sőt egyre természetesebb, hogy megkérdezzük valakinek a mobilszámát vagy az e-mail címét, és nem azt, egyáltalán van-e neki. A nemhasználókon pedig mind jobban nő a nyomás – emelik ki legfrissebb, ezúttal nem a megszokott éves, hanem egy évtizedet átfogó elemzésükben a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának (BME–ITTK) szakértői.

Az elmúlt tíz évben széles körben elterjedtek Magyarországon is az infokommunikációs eszközök. Leginkább a mobiltelefonok hódítanak, utóbbiak 2007-re áttörték a 100 százalékos penetrációs lélektani határt. Az internet és a számítógép terjedése már korántsem tekinthető ilyen sikertörténetnek. Mindkettő fokozatosan jelent meg a háztartásokban, nem beszélhetünk kiugró évekről. Az internetezők tábora még ma is elég szűk, annak ellenére, hogy ezen belül a széles sávú kapcsolatok aránya nemzetközi összehasonlításban meglehetősen nagy. Tavaly óta azonban már van esély arra is, hogy végre elinduljon a gyors fellendülés, ez a technológiai bővülésnek és a tarifacsökkenésnek egyaránt köszönhető.

Az infokommunikációs beruházások mértékét vizsgálva Magyarország utolsó előtti a 26 országra kiterjedő OECD Information Technology Outlook 2006 vizsgálata szerint. A vállalatok éppoly keveset költöttek ilyen célra, mint a lakosság. Kedvezőbb képet kapunk, ha a magyar export egészét tekintjük, ezen belül kimondottan magas az ICT-termékek aránya, noha nem kiugró az export egészének a volumene.

Javult viszont a Magyarországon dolgozó szoftvermérnökök aránya. Jó néhány komoly technológiai cég hozta hazánkba kutató-fejlesztő részlegének egy részét. Néhány sikeres hazai példa pedig azt mutatja, hogy magyarországi cégek is képesek nemzetközi szinten meghatározóvá kinőni magukat – lásd a Kürt Zrt.-t vagy a Graphisoft Nyrt.-t.

A közigazgatás is igyekszik felzárkózni a digitális váltáshoz. Az utóbbi három-négy évben az államigazgatási intézmények döntő többségében már megtalálható a számítógép, a fax és a mobiltelefon; az itt dolgozóknak több mint 80 százaléka használt számítógépet a munkájához. A közigazgatás informatizálásának korszakában ugyanakkor alig álltak rendelkezésre ügyféloldali e-szolgáltatások. A közigazgatás informatizálásának hosszú korszaka 2003 körül zárult le, ezt egy 2006-ig tartó, az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítését célzó szakasz követte. Tisztázatlan maradt azonban az állam szerepe, megoldatlan a teljesítmény mérése és értékelése, párhuzamosságok jellemzik a szolgáltatóoldali folyamatokat. A 2007-től kezdődő legújabb szakaszban előtérbe kerülnek a személyre szabható e-szolgáltatások.

A kutatás-fejlesztés területén az üzleti szféra belső kapacitásai összességében alacsonyak maradtak. Az utóbbi évek kormányzati törekvései is abba az irányba tolják a hazai kis- és középvállalatokat, hogy lényegében „kiszervezéssel” jussanak k+f teljesítményekhez és foglalkoztassanak kutatóintézeteket. A kutatás-fejlesztés volumenében, a k+f-re költött források mennyiségében egyelőre nem látható a fellendülés.

Vajon meddig lehet egy ma már viszonylag dinamikus infokommunikációs fejlődést fenntartani úgy, hogy a belső piac, a lakossági ICT-használat alapvetően fejletlen? A jelentősebb fejlődés megindulásához elsősorban a cégek vezetőinek mentalitásváltása szükséges, ezt azonban az állam részéről egy gyorsan változtatni képes szabályozási környezetnek, illetve egy állandó fejlesztés alatt álló elektronikus ügymenetnek kell segítenie – állapítják meg a kutatók.