Kiutat keres a porcelánipar
A fejlődő országokban keres újabb piacokat a magyarországi porcelánipar, amelynek cégei az utóbbi években nemcsak a globális ágazati dekonjunktúrát, hanem a saját útkeresés időnkénti zsákutcáit is megszenvedték piacilag és pénzügyileg egyaránt.
A szakma legnagyobbnak számító hazai cége a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., amelynek értékesítésében már eddig is meghatározó szerep – tavaly mintegy 80-82 százalékos arány – jutott az exportnak, eddigi fő piacai, a nagy nyugat-európai országok és az USA mellett megjelent az orosz és a közel-keleti térségben is. Az orosz piacon évi egymillió euró bevételt remélnek. „Saját külföldi márkaboltjaink Németországban vannak, a többi helyszínen helyi partnerekkel állunk kapcsolatban. Az idén a londoni Harrods áruházban önálló butikot nyit a társaság. A magyar piacon is üzemeltetünk márkaboltokat, szám szerint tízet, ezek adják a hazai értékesítés 92 százalékát” – sorolta lapunk kérdésére Szesztay László, a társaság kereskedelmi igazgatója.
A közel- és a távol-keleti piacban bízik a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra (ZSP) Zrt.-t is, a cég arab motívumokkal díszített termékei nyomán az ománi szultánság hivatalos porcelánbeszállítója lett, Dubaiban pedig márkaboltot nyitott. A Közel-Keletre irányuló export a cégvezetés tervei szerint három éven belül eléri az egymillió eurót. A ZSP összességében nagyobb hangsúlyt akar helyezni a külpiaci értékesítésre. Az eddigi alig 10 százalékos exportarány jelentős növelésétől várják a társaság profitábilissá válását. A következő három évben a külpiaci bevétel a jelenlegi 115 millió forintról 400 millióra nőhet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Hock Tibor kereskedelmi igazgató. Ezekben az országokban a direkt értékesítéssel lehet eredményt elérni, oly módon, hogy a kinti partner bemutatókat rendez gazdag családok palotáiban, valamint a potenciális vásárlók által rendezett fogadásokon – tette hozzá. Sanghajban és Pekingben áprilisban nyílik három, 80 négyzetméteres üzlet, ahol a Zsolnay luxusporcelán is helyet kap. A kínai piac nem igényel saját motívumokat, ott az öreg kontinens életstílusát másoló tehetős réteg inkább az európai mintázatú porcelánt keresi. Dubai mellett jelenleg négy Zsolnay-bolt van a világon: Zágrábban, az észak olaszországi síparadicsomban, Mozzóban, a bajorországi fürdővárosban, Füssenben, valamint a kárpátaljai Ungváron. A munkavállalók meghatározó többségi tulajdonában lévő Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az idén – öt év kimaradás után – várhatóan ismét fizet osztalékot, mivel a múlt évet már több százmillió forintos adózás előtti eredménnyel zárta. A rendelési gondokat a kilencvenes évek végéig csak hírből ismerő cég az ezredforduló után – főként a forintnak a dollárhoz viszonyított mintegy 100 forintos erősödése miatt – került egyre nehezebb helyzetbe, mélypontra 2005-ben jutott, amikorra folyamatosan csökkenő bevétele és veszteséges működése mellett még közel kétmilliárd forintos adósságot is felhalmozott. Az elhibázott gazdálkodást folytató menedzsment teljes körű menesztését követően az új vezetés racionális gazdálkodásba kezdett, ennek részeként a közel két évtizede létező kapun belüli munkanélküliséget megszüntette, ez 350 fős leépítést jelentett. A ma mintegy ezer főt foglalkoztató cég csökkenő bevétel mellett is újra nyereségesen termel, hitelállománya pedig lényegében megszűnt. A 2007-ben elért 5,2 milliárd forintos bevételt 2008-ban megismételhetőnek tartják, s az idén is nyereséges üzletmenetet terveznek. További leépítést nem tartanak szükségesnek, a társaság pénzügyileg és gazdaságilag stabil, sőt – évek óta először – az idén ismét van mód mintegy négyszázalékos alapbérfejlesztésre is. Azt a néhány évvel ezelőtti tervet, amely a hazai porceláncégek helyzetét a gyárak közötti szorosabb kapcsolattal kívánta javítani, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. nem támogatja, a cég nem kíván együttműködésre lépni más üzemekkel – húzta alá Szesztay László.
