Kötelező biztosítékadás
Környezetvédelmi biztosítékadási kötelezettség bevezetését tervezi a vállalatok számára a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) a gazdálkodó szervezetek tevékenysége következtében keletkező környezeti károk megtérítéséhez szükséges források biztosítása érdekében – közölte lapunk kérdésére Fodor Gábor. A zöldtárca vezetője szerint a németországi eredetű illegális hulladékszállítmányok, valamint a csepeli galvániszap kálváriája gyorsította fel a biztosítékadás bevezetését célzó szabályozás előkészítését, ez garantálná, hogy a balesetek során vagy szándékosan környezetszennyezést okozó vállalatokat anyagilag is felelősségre lehessen vonni. Jelenleg a környezetvédelmi hatóság hiába szab ki akár rekordmértékű bírságot, a környezetszennyezést okozó cégnek sokszor nincs olyan vagyona, amelyből a kárelhárítás vagy a kármentesítés költségét meg lehetne téríteni. Sőt gyakori, hogy az eljárás végére a károkozó céget egyszerűen felszámolják, így a kárelhárítást végül teljes egészében állami költségvetésből kell finanszírozni. A biztosítékadás lényege, hogy bizonyos tevékenységek végzéséhez vagy beruházások végrehajtásához, amelyeknek jelentős környezeti hatása lehet, vagy fennáll a baleset kockázata – például a vegyiparban –, a cégeknek kötelező módon pénzügyi biztosítékot kellene képezniük, amelyet szükség esetén a hatóságok felhasználhatnának a keletkező környezeti károk elhárítására. A kormányrendelet tervezete közigazgatási egyeztetésen van, s azt szeretnénk, ha az előírások még az idén hatályba lépnének – tette hozzá Fodor Gábor.
A kötelezettség a tervek szerint azokat a gazdálkodó szervezeteket érintené, amelyek egységes környezethasználati engedély kiváltását igénylő tevékenységet végeznek vagy beruházást hajtanak végre. A jogszabály hatálybalépését követően az újonnan létrejövő cégek, illetve a jövőbeni beruházások esetében automatikusan életbe lép a biztosítékadási kötelezettség. A már működő társaságoknál pedig az ötévente lejáró egységes környezethasználati engedélyük meghosszabbításához kötnék feltételként a biztosíték meglétét – mondta Gosztonyi Ádám. A KVM jogi főosztályának vezetője kifejtette: maga a biztosíték pénzügyi letét, bankgarancia vagy biztosítási szerződés is lehet majd, ezek közül a cégek szabadon választhatnák ki a számukra legkedvezőbb konstrukciót.
Kétmilliós biztosítékminimum
A jogszabálytervezetben kétmillió forintban határozták meg a pénzügyi biztosíték alapösszegét, amit egy kockázati, és egy területi szorzóval egészítenek ki.A kockázati szorzó mértéke az egyes tevékenységek veszélyességétől függően változik, a területi szorzó az érzékeny vízbázisú térségekben vagy a Natura 2000 területeken működő vállalatok esetében lesz magasabb.
A gazdasági szereplőket képviselő szervezetek közül a Magyar Bankszövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége véleményezte a tervezetet, a KVM-ben még várnak észrevételeket további szervezetek részéről is.
A kockázati szorzó mértéke az egyes tevékenységek veszélyességétől függően változik, a területi szorzó az érzékeny vízbázisú térségekben vagy a Natura 2000 területeken működő vállalatok esetében lesz magasabb.
A gazdasági szereplőket képviselő szervezetek közül a Magyar Bankszövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége véleményezte a tervezetet, a KVM-ben még várnak észrevételeket további szervezetek részéről is.-->
