Vizitdíj után

A vizitdíj története

2007 márciusában vezette be a kormány az egészségügyben a vizitdíjat, és a kórházi napidíjat. Az azóta eltelt év tapasztalatait többféleképpen értékelték a szakma képviselői, a politikusok, és a betegek. Az egészségügyi kormányzat legfontosabb érve az intézkedés mellett, hogy a vizitdíj hatására 15-20 százalékkal csökkent azt indokolatlan orvos-beteg találkozások száma.

A minisztérium a vizitdíjtól és a kórházi napidíjtól ez év február 15-ig 20-21 milliárd forint bevétel származott, és körülbelül ugyanekkora összeget takarítottak meg a vizitdíj hatására megváltozó ellátási gyakorlattal. A háziorvosok esetében a vizitdíj fizetése könnyen kimutatható eredménnyel jár. Egy háziorvos naponta átlagosan 36 beteget lát el, ebből 5 beteget beutal másik intézménybe. A háziorvos három betegből kettőnek gyógyszert ír fel, tehát naponta egy háziorvos átlagosan 24 betegnek ír meg átlagosan 3,5 receptet. Ez háziorvosként naponta átlagosan 84 receptet jelent. Mivel a vizitdíj hatására csökken az orvos-beteg találkozások száma, csökken a felírt receptek mennyisége is. A járóbeteg-szakellátásban emiatt 3 milliárd forint szabadult fel, a gyógyszertámogatás forgalomcsökkenésből adódó megtakarítása pedig modellszámítás alapján körülbelül 15 milliárd forint.

Első reakciók a népszavazás eredményére

A népszavazás után Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának vezetője már arról beszélt, hogy a vizitdíj eltörlése miatt háziorvosi praxisok szűnhetnek meg. A gyerekorvosok havi 130 ezer forintos kompenzációt kaptak vizitdíj-kompenzációként, ehhez az összességében 4 milliárdos összeghez az első fél évben még hozzájutnak.

A gazdasági élet képviselői a - mégoly ambivalens megítélésű - reformok folytatása mellett foglaltak állást. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig aggasztónak tartaná, ha megfeneklenének a szerinte amúgy reformbarkácsolásnak hívott folyamatok. A népszavazási döntést a gazdasági pálya szempontjából irrelevánsnak nevezte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára, aki szerint elsősorban társadalompolitikai jelentősége van, de azért nem szabad az ügyet egy vállrándítással elintézni. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke pedig nem szeretné, ha felpuhulnának a reformfolyamatok a népszavazással kapcsolatban kialakult politikai hangulat nyomán.

Kórházi napidíj

A változások egyébként a fekvőbeteg-ellátás területén is érzékelhetőek voltak. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban a minisztérium adatai szerint a napidíj hatására csökkent az átlagos ápolási időtartam, ebből valamivel több, mint 21 milliárd forint szabadult fel. Az egészségügyi tárca véleménye szerint az a változás annak köszönhető, hogy – a korábbi gyakorlattól eltérően – a betegek abban érdekeltek, hogy annyi kórházban eltöltött napot számoljanak el neki, amennyit valóban az ellátásban töltöttek. Ha a kórház a társadalombiztosítás terhére a valóban szükségesnél hosszabb kezelési időt akart elszámolni, azt a beteg saját pénztárcáján is megérezte. Azt, hogy a megtakarítás mekkora része adódott a pontosabb elszámolásból, nem lehet pontosan tudni, mert nincs hozzá megfelelő összehasonlítási alap. Az viszont tudható, hogy a krónikus fekvőbeteg-ellátásban jóval kisebb mértékben csökkent az ápolási idő, és a betegek után járó alacsonyabb napi „fejpénz” miatt itt a megtakarítás csak mintegy 1 milliárd forintot tett ki tíz hónap alatt.

Nem világos a kép a gyógyászati segédeszköz, és gyógyfürdő terén sem. A minisztérium közlése szerint itt a megtakarítás elsősorban az átalakuló támogatási rendszernek köszönhető, a vizitdíjnak köszönhetően 0,5 milliárd forintot takarított meg az állam. Feltételezhető, hogy a csökkenés ellenére a betegnek továbbra is ugyanannyi gyógyászati segédeszközre van szükségük, mint korábban, a megtakarításhoz viszont hozzájárulhat az indokolatlan gyógyfürdő-felírások csökkenése, amely a vizitdíj bevezetésének is lehet következménye, azonban erre vonatkozólag sem rendelkezünk adatokkal.

Az egészségügyi kormányzat szerint a vizitdíj a hálapénz kifizetések csökkenését is eredményezte. Mivel azonban a hálapénzek kifizetéséről nincs adat, annak esetleges csökkenése sem mérhető. Mint fogalmaznak, egyes felmérések szerint – kb. 20 százalékkal csökkent a hálapénz fizetés gyakorisága és mértéke az ellátás egyes területein. Mint arról korábban beszámoltunk, az orvosi kamara véleménye szerint a hálapénz visszaszorulása a lakosság elszegényedése miatt már hosszú ideje érezhető.

Ami a vizitdíj, és a kórházi napidíj további sorsát illeti: az OEP adatai szerint a kórházak havonta 8-15 millió forintnyi többletbevételhez jutottak, a háziorvosok praxisonként átlagosan plusz 150-160 000 forinttal gazdálkodhatnak. A jogszabály értelmében a bevétel legalább 30 százalékát kell elkülöníteni az egészségügyi intézményekben az orvosok és egészségügyi szolgáltatók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazására. (A vizitdíj egyébként nem tartozott az Áfa-törvény hatálya alá, adózási megítélése attól függött, mire fordította az adott ellátó intézmény a fennmaradó részt, illetve, hogy a kórház milyen társasági formában működik.)

Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya arról tájékoztatott, nem áll rendelkezésükre felmérés arról, hogy általában mire fordítják az egészségügyi ellátók a vizitdíjból, és a kórházi napidíjból befolyt összeget.

A minisztériumhoz beérkezett információk alapján az intézmények egy része fejlesztésre fordította az összeget, például lecserélték az ágyakat, mások a dolgozóknak adtak többletjuttatást. Hozzátették: több háziorvos egy asszisztenssel tudta praxisát bővíteni, mások új eszközöket vásároltak.

Mi jön ezután?

Ami a megvásárolt eszközöket illeti, kérdéses a rendelőkben elhelyezett vizitdíj automaták sorsa a népszavazás eredményének ismeretében. Elképzelhető, hogy betegtájékoztatási gépek, pénztárgépek, taj-szám ellenőrő automaták lesznek a jövőben. Az átlagosan havi 700 ezer forint plusz költséget jelentő gépek egy részét átprogramozhatják a TAJ-számok ellenőrzésére vagy betegtájékoztatásra – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, aki nem tudta megbecsülni, összesen mennyi pénzt költhettek az egészségügyi intézmények erre a célra.

A parlament tegnapi ülésén kezdte tárgyalni a vizitdíj, és a kórházi napidíj eltörlése miatt jelentkező bevétel kiesések pótlásáról szóló törvénymódosítási javaslatokat, döntést várhatóan a jövő héten születik majd. Jelenleg a Fidesz javaslata ismert. Mint arról a Világgazdaság beszámolt, az ellenzéki párt az idei évben a kormányzati kommunikációra szánt összegeket (mintegy 16 milliárd forint) fordítaná az egészségügy kieső bevételeinek pótlására. Jövőre pedig a Szerencsejáték Zrt. által befizetett 41 milliárd forintnyi játékadót osztanák szét az egészségügy, és az oktatás területén. 17 milliárdot a kórházak, 13 milliárdot az orvosok, és rendelők, 11 milliárd forintot pedig a felsőoktatási intézmények kapnának.

Kormánypárti politikusok 20 milliárd forintra teszik a pótolandó háziorvosi és kórházi bevételt az idei évben, az azonban nem világos, milyen módon történik majd a kiegészítés. Horváth Ágnes attól is tart, hogy az önrészfizetés hatására a tb-kasszában megtakarított évi 40 milliárd forint az idén negatív mezőbe csap át, az ismét gyarapodó orvos-beteg találkozás hatására megugrik a gyógyszerfogyasztás.

A lapunknak nyilatkozó szocialista politikusok a háziorvosok, és szakrendelők finanszírozásának újragondolását tartanák célravezetőnek, az átszervezést a tb-kasszán belül oldanák meg. Veres János ugyanakkor a Fidesz javaslatával kapcsolatban leszögezte: a Szerencsejáték Zrt. által befizetett adónak megvan a helye a költségvetésben, azt nem lehet új forrásnak tekinteni. A pénzügyi tárca illetékesei a Világgazdasággal azt közölték: az Alkotmánybíróság döntése alapján a népszavazási tételek nem érintik a költségvetést, így költségvetésből történő pótlására sincs lehetőség.