BKV: tervezet van, pénz nincs

Bár a BKV Zrt. finanszírozási problémáinak megoldására vonatkozó elképzelések szép számmal akadnak, konkrét lépések, intézkedések egyelőre nem történtek. Igaz, a főváros vezetése a még a múlt hét közepén garanciát vállalt arra, hogy a nyár végéig megoldást talál a közlekedési társaság pénzügyi helyzetének rendezésére, kérdéses azonban, hogy az azóta felvázolt elképzelések működőképesek lesznek-e.

Az egyik tervezet szerint BKV-ingatlanok értékesítésével teremtenék elő a működéshez szükséges pluszforrásokat. A Világgazdaság szerette volna megtudni, a főváros mely vagyontárgyait, mekkora értékben, illetve mikor és kinek kívánja eladni, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben tudja támogatni a BKV-t. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájától mindössze azt a választ kaptuk, a főváros a BKV tulajdonában lévő ingatlanokat értékesíti majd. Ezek listájára a közlekedési társaság tesz javaslatot, azonban a cégnél érdeklődésünkre csupán annyit közöltek, egyelőre nincsenek konkrét elképzelések.

Nincs annál elhibázottabb és károsabb megoldás, mint hogy a BKV a vagyonának felélésével próbálja megoldani működési gondjait – mondta el a Világgazdaságnak Vitézy Dávid. A cég felügyelőbizottságának tagja úgy véli, már alig van értékesíthető vagyona a vállalatnak, legfeljebb néhány irodát és egyéb, kevésbé jól használható épületet lehetne eladni. Ám ha még lehetne is találni 10-12 milliárd forint értékű kiárusítható vagyontárgyat, ez csak a probléma szőnyeg alá söprését jelentené, hiszen ha nem változik meg alapvetően a cég helyzete, a hiány rövidesen újratermelődik. Ehelyett hosszú távú megoldáson kellene gondolkodni, például bevétel származhatna ingatlanfejlesztésből, parkolásból, illetve szóba kerülhetne a főváros és a kormány közötti új alapokon nyugvó szerződés megkötése a BKV finanszírozásáról.

Egyelőre esélytelennek tűnik Demszky Gábor főpolgármester azon elképzelése is, hogy a fővárosiak személyi jövedelemadó-befizetéseinek nagyobb részével gazdálkodhasson Budapest, mivel ez precedenst teremtene a vidéki városok vezetése számára is.

Problémásnak tűnik az állami szerepvállalás növelésére vonatkozó fővárosi javaslat is, amely szerint a központi költségvetés hozzájárulna a BKV járműparkjának megújításához is, cserébe pedig a Fővárosi Közgyűlés vállalná, hogy saját támogatása inflációkövető lesz. Kormányzati oldalról a felvetésre annyit közöltek: a költségvetésben csak átcsoportosításra van lehetőség.

A főváros vezetése a BKV finanszírozásába bevonná az agglomerációs településeket is. Az érintett helységek többsége azonban elzárkózik ettől a lehetőségtől.

Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere: „Szentendre az önkormányzatok többségéhez hasonlóan rendkívül nehéz helyzetben van. Ennek megfelelően nem látok esélyt arra, hogy részt vegyünk a BKV működésének finanszírozásában. A szentendrei HÉV-vonal ugyanakkor kulcsszerepet játszik nemcsak a város, de az egész Dunakanyar–Pilis kistérség életében. Ezt felismerve döntöttünk egy intermodális csomópont létrehozása mellett a szentendrei HÉV végállomásánál, ahol Volán-pályaudvar is található. Egy új városközpontot alakítunk ki ezen a területen.”

Dávid László, Ráckeve polgármestere: „Ráckeve nincs abban a helyzetben, hogy szerepet vállaljon a BKV finanszírozásában. A Csepel-sziget déli részén található, a leghosszabb HÉV-vonal egyik végállomásának helyet adó település évi kétmilliárdos költségvetésének kevesebb mint 10 százaléka származik a helyi adóból. A HÉV viszont rendkívül fontos a város életében, hiszen a munkaképes lakosság mintegy 50 százaléka a fővárosban dolgozik. Sokat javítana a helyzeten, ha megvalósulna a Csepel-szigeti gerincút, és épülne még egy Duna-híd.”

Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere: „Szentendre az önkormányzatok többségéhez hasonlóan rendkívül nehéz helyzetben van. Ennek megfelelően nem látok esélyt arra, hogy részt vegyünk a BKV működésének finanszírozásában. A szentendrei HÉV-vonal ugyanakkor kulcsszerepet játszik nemcsak a város, de az egész Dunakanyar–Pilis kistérség életében. Ezt felismerve döntöttünk egy intermodális csomópont létrehozása mellett a szentendrei HÉV végállomásánál, ahol Volán-pályaudvar is található. Egy új városközpontot alakítunk ki ezen a területen.”

Dávid László, Ráckeve polgármestere: „Ráckeve nincs abban a helyzetben, hogy szerepet vállaljon a BKV finanszírozásában. A Csepel-sziget déli részén található, a leghosszabb HÉV-vonal egyik végállomásának helyet adó település évi kétmilliárdos költségvetésének kevesebb mint 10 százaléka származik a helyi adóból. A HÉV viszont rendkívül fontos a város életében, hiszen a munkaképes lakosság mintegy 50 százaléka a fővárosban dolgozik. Sokat javítana a helyzeten, ha megvalósulna a Csepel-szigeti gerincút, és épülne még egy Duna-híd.”-->