Lassulnak a reklámpiacok

A jelzálogpiaci válság és a gazdaság egészét illető pesszimizmus tavaly az Egyesült Államok reklámpiacára is rányomta a bélyegét: a TNS Media Intelligence által a hét elején közzétett adatok szerint a világ legnagyobb reklámpiaca 2007-ben mindössze 0,2 százalékkal, 149 milliárd dollárra bővült.

Ahogy az utóbbi években mindig, tavaly is az internetes reklámköltés nőtt a legdinamikusabban: 2006-hoz képest közel 16 százalékkal többet adtak ki display reklámokra az egyesült államokbeli hirdetők, ezzel a reklámtorta digitális szelete egy százalékponttal, 7,6 százalékra hízott. A világháló ezzel megelőzte a rádiót: az egykor szebb napokat is látott médium bevétele ugyanis 3,5 százalékkal csökkent.

Ennél nagyobb visszaesést csupán a napilapkiadók voltak kénytelenek elkönyvelni: ebben a szegmensben a reklámköltés a TNS adatai szerint közel hat százalékkal csökkent. A szakma ráadásul még a piackutatónál is borúsabban látja a helyzetet: a Newspaper Association of America által a napokban közzétett adatok szerint a napilapok hirdetési bevételei 2007-ben az előző évhez képest 9,4 százalékkal zsugorodtak, ezt az online bevételek 20 százalékos bővülése sem tudta ellensúlyozni. A legnagyobb mértékben – 23 százalékkal – az ingatlanhirdetésekből származó bevétel esett vissza. A reklámpiac gyengélkedése a vezető napilapkiadók kurzusára is rányomta a bélyegét: a Gannett Co. részvényárfolyama 37, a McClatchy Co.-é 13 százalékos mínuszban zárta a tavalyi évet. A helyzet az idén sem változott: az év első két hónapjában a vezető kiadók egytől egyig a bevételek visszaeséséről számoltak be.

A televízió pozíciója tavaly szintén gyengült, a reklámbevételek 1,7 százalékkal csökkentek. (Megjegyzendő, hogy az amerikaihoz leginkább hasonlító brit reklámpiacon is elkezdték kongatni a vészharangot: a legnagyobb kereskedelmi tévétársaság, az ITV részvényárfolyama például a hét elején története legnagyobb, közel 8 százalékos zuhanását könyvelte el, miután az UBS – a hirdetési piac gyengülő kilátásaira hivatkozva – leminősítette a papírokat.) Jó évet zártak ugyanakkor a magazinok, ezeknél 5,5 százalékkal többet költöttek a hirdetők. A közterület szintén erősített; ennek a médiumnak a reklámpiaci súlya még mindig csekély, az általa kikanyarított szelet a három százalékot sem éri el.

Az USA első számú hirdetője tavaly (is) a Procter & Gamble volt, megelőzve két távközlési társaságot, az AT&T-t és a Verizon Communicationst. A száz legnagyobb hirdető együttes költése 2,6 százalékkal esett vissza, a top 100-on kívüli cégek esetében ugyanakkor ez a mutató plusz 2,0 százalék. A vezető hirdetők közül a legnagyobb mértékben a GM kurtította meg a reklámbüdzséjét, de jelentősen csökkent az ugyancsak az első tízben szereplő három nagy médiatársaság – a Time Warner, a Walt Disney és a News Corp. – költése is.

A kategóriákat tekintve a pénzügyi szolgáltatások végeztek az élen: ebben a szegmensben a szereplők 5,4 százalékkal többet költöttek tavaly, mint 2006-ban, és ezzel megelőzték a reklámkiadásaikat 4,1 százalékkal mérséklő távközlési szolgáltatókat.

Ami a globális médiapiacot illeti, az idei várakozások – mindenekelőtt az oroszországi és a kínai piac rendkívül dinamikus bővülése, az internetes hirdetési bevételek további dinamikus növekedése és a nyári nagy sportesemények miatt – valamivel jobbak ugyan, de a becslések egyre óvatosabbak. A ZenithOptimedia a tavaly decemberben előre jelzett 4,4-del szemben az USA-ban és Európában már csak 3,8 százalékos bővülést prognosztizál. Európa legnagyobb tévétársasága, az RTL pedig mindössze egy–három százalékos bevételnövekedéssel számol.

A szakemberek az online hirdetési piacon 25-30 százalékos növekedést valószínűsítenek; a rádiós reklámpiac ugyanakkor tovább zsugorodott. A televíziók az inflációtól elmaradó ütemben, de növelték tavaly reklámbevételüket.

A szakemberek az online hirdetési piacon 25-30 százalékos növekedést valószínűsítenek; a rádiós reklámpiac ugyanakkor tovább zsugorodott. A televíziók az inflációtól elmaradó ütemben, de növelték tavaly reklámbevételüket.-->