Megkülönböztetés a ruhapénzzel
Hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkáltató, ha az intézmény pedagógusai közül kettő jóval kevesebb ruházati hozzájárulást kap a többinél – mutatott rá a következő jogvitában a Legfelsőbb Bíróság (LB). Az ügy két főszereplője azért fordult a munkaügyi bírósághoz, mert míg a kollégáik általában 75 ezer forint ruházati hozzájárulásban részesültek, nekik mindössze 15-15 ezer jutott. A bíróságtól azt kérték, hogy állapítsa meg az intézkedés jogellenességét, és kötelezze a munkáltatót a 60-60 ezer forint különbözet megfizetésére. Az igazságszolgáltató fórum ítéletében kimondta: a két felperessel szemben jogtalanul járt el az intézmény. Ezért kötelezte a hozzájárulás-különbözetek és a kamatok megfizetésére. Indoklása szerint a felperesek az azonos tevékenységet végzőkhöz képest kirívóan alacsony összegeket kaptak; ezzel a magatartással az intézmény hátrányos megkülönböztetést valósított meg, ezt orvosolni köteles.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Az intézmény ekkor az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Azzal érvelt, hogy a munkavállalóknak nyújtott juttatás – akár jutalomnak, akár ruházati hozzájárulásnak nevezhető – nem a közalkalmazotti törvényben előírt, kötelezően járó, hanem a bérmegtakarítást terhelő, külön munkáltatói döntésen alapuló kifizetés volt. A bírói gyakorlattal is érvelt, amely szerint ha az anyagi juttatást nem a törvény állapítja meg kötelezően, hanem a munkáltató határozza el, úgy a kifizetés elveit ő jogosult megállapítani. Nem lehet tehát munkaügyi vitát indítani olyan jutalom kifizetése iránt, amelynek megadását vagy megtagadását a munkáltató maga, a saját mérlegelési jogkörében döntheti el. A bíróságok figyelmen kívül hagyták ezt a joggyakorlatot – állította a munkáltató.
Kérelmét azonban nem találta megalapozottnak az LB. Rámutatott: az iskola alkalmazottai ruházati hozzájárulást és nem jutalmat kaptak, ezt az is alátámasztja, hogy felhasználását számlával kellett igazolni. Az államkincstár megyei igazgatóságának irata szintén ezt erősítette meg, ebben az intézmény maga is ruházati hozzjárulásként jelölte meg a juttatást. Az iskola nem igazolta, hogy a kifizetés valójában jutalom lett volna, ellenkezőleg: a bizonyíték alapján az volt megállapítható, hogy a felperesekkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, ezért fizetési kötelezettsége fennáll – szögezte le az LB, és megerősítette a jogerős ítéletet. VG
