Mérgező műanyag a cumisüvegben, az üditős palackban
Április közepén jelentek meg a hírek arról, hogy a kanadai egészségügyi hatóságok levetetik a polcokról a biszfenol A-t (BPA) tartalmazó, polikarbonátból készült cumisüvegeket. A hivatalos indoklás: jobb félni, mint megijedni. A világ számtalan országában évtizedek óta használják a BPA-t tartalmazó polikarbonátot, ez a műanyagfajta ugyanis kemény, törés–, és karcálló. Ebből készülnek a cumisüvegeken kívül üdítős palackok, DVD-tokok, élelmiszer tárolására alkalmas dobozok, és számtalan más, a mindennapi életben használatos műanyag tárgy.
Magyarországon a VGO megkeresésére az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat tájékoztatott arról, hogy a hivatalos álláspont szerint milyen tulajdonságokkal rendelkezik a BPA, és mit szándékoznak tenni az új fejlemények nyomán?
„A biszfenol-A belélegezve irritálja a légutakat, gőze irritálja a szemet, a szembe jutva súlyos szemkárosodást okozhat. 30 százalék fölötti koncentrációban bőrrel érintkezve túlérzékenységet okoz. Krónikus expozíció esetén hatással van a vesékre és a májra, valamint ártalmas lehet a fogamzóképességre.” Az Európai Unióban jelenleg is tart a vizsgálat azzal kapcsolatban, milyen hatással van a vegyület az azt előállítók egészségére, vagyis például az epoxi-gyanta vagy a polikarbonát gyártásában résztvevőkre. Az átlagfogyasztók esetében a BPA elsősorban lenyeléssel kerül a szevezetbe a folyadék vagy élelem tárolására alkalmas edényekből. Ennek oka, hogy az anyag egyik alkotóelem extrém pH vagy hő hatására kioldódhat, folyamatot a sterilizáció, az állandó tisztítás erősítheti. Kimutatták, „hogy az ilyen edényekben, flakonokban tárolt ételbe, folyadékba jutó BPA mennyisége vagy alig detektálható, vagy annyira alacsony koncentrációt jelent, ami aggodalomra nem ad okot. Ezért a fogyasztók szempontjából a BPA-ra vonatkozóan nincs szükség kockázatcsökkentő intézkedés bevezetésére” – tájékoztatott a szolgálat.
Nem csak kioldódhat, ki is oldódik az edényekből a BPA – szögezte le Dr. Zsarnovszky Attila , a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa, aki amerikai kollégájával, Scott Belcherrel évek óta kutatja a BPA szervezetre gyakorolt hatását. Utóbbi vizsgálati eredményei indították el az Egyesült Államokban azt a lavinát, aminek eredményeképpen a biszfenolt egyre több államban tiltják be.
Belcher egy kísérlet során a mindennapi használatnak megfelelő körülményeknek tette ki a BPA-t tartalmazó edényeket, majd az ezekben tárolt folyadékokat elemezte. Az eredmény megegyezett a korábban a két kutató által laboratóriumi körülmények között elvégzett kutatás eredményeivel. Eszerint a BPA az átlagos használat során is kioldódik a tárolóedényekből, és a szervezetbe kerül. A probléma az, hogy a biszfenol-A biológiailag aktív vegyület, amely beavatkozik a test természetes működésének folyamatába.
Ma már sokkal érzékenyebbek a mérőműszerek, mint a BPA egyik fő forrásának tekintett polikarbonát bevezetésekor – fejtette ki Zsarnovszky Attila. A jelenlegi technikai fejlettség lehetővé teszi, hogy korábban észrevétlen, alacsony koncentrációt is kimutassanak. Ráadásul időközben az is kiderült: a BPA a többi aktív vegyülethez hasonlóan „trükkös anyag”, mivel hatása nem egyenes arányban növekszik a koncentráció mértékével. Vagyis nem feltétlenül igaz, hogy ha több jut a szervezetbe, akkor fejti ki erősebben a hatását. A gyógyszerészeti cégek, intézetek általában csak néhány, egymástól nagyon különböző koncentrációnál végeznek mérést, majd ebből rajzolnak függvényt. Csakhogy az így kialakult trend nem feltétlenül felel meg a valóságnak. A BPA azon hormon-szerű hatással bíró vegyületek egyike, amelyek biológiai hatása az igen kis- (nagyságrendileg az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek és italok tárolására használt műanyag edényekből kioldódó mennyiséggel azonos nagyságrendű) és nagyobb koncentrációkban jóval kifejezettebb, mint a közbülső koncentráció-tartományba eső mennyiségeké.
Miért káros a BPA? Elsősorban azért, mert a két nemi hormon, az ösztrogén és a tesztoszteron működését zavarja meg. Kísérletek igazolják, hogy rákapcsolódik a sejtek ösztrogén receptoraira, és nem engedi, hogy azok aktiválódjanak vagyis csökkenti az ösztrogén receptoron keresztül kifejtett hatását. A folyamat a nők ciklusaira, fogamzóképességére lehet káros hatással, hogy pontosan milyen mértékben, az egyelőre nem ismert. Csecsemők esetében a BPA nagyobb veszélyt jelent, beleavatkozhat ugyanis a központi idegrendszer nemi meghatározottságának kialakulásába, amely a születés körüli pár napban zajlik le. Az biszfenol „férfiasíthatja” az újszülött agyát, akinek felnőttkori szexuális életében változás állhat be, például a dominanciára való törekvésben vagy homoszexualitásra irányuló hajlamban.
A hormonok azonban nem kizárólag a nemi működésben játszanak szerepet. Kutatások igazolják, hogy az agynak különböző területein található sejtcsoportok érzékenyek az ösztrogénre. A nemi működést, és a táplálkozást vezérlő agyi rendszerek részlegesen átfedik egymást. Ennek eredményeképpen a szervezetbe kerülő biszfenol nem csak a szexuális irányultságot, és reprodukció szabályozását zavarhatja meg, hanem a táplálékfelvétel szabályozását is. Ebből az következik, hogy a napjainkban a fejlett országokban tapasztalható tömeges elhízás legalább is részben a BPA hatásával magyarázható – jelentette ki Zsarnovszky. És ha ez nem lenne elég: a biszfenol szerkezetének köszönhetően könnyen bekerül a sejtekbe. A vérkeringéssel a magzatba, majd az anyatej útján a csecsemő szervezetébe kerül be. Az ipar pedig folyamatosan gondoskodik a biszfenol utánpótlásról egészen addig, amíg ezt egy jogszabály módosítás meg nem akadályozza.
