Regionális projektekre koncentrál

A magyar logisztika regionális jelentőségére koncentrál a tavaly létrehozott Magyar Logisztikai Klaszter (MLK). A határon átnyúló tevékenységekkel foglalkoznak, mert úgy vélik, a belföldinek nincs értéke. Értelmetlen a duális logisztika. Aki a határon átnyúló szolgáltatást meg tudja csinálni, az a belföldit is, de fordítva ez nem igaz. Ennek jegyében a környező országokban működő szervezetekkel is felvették a kapcsolatot, az MLK-nak van osztrák és szlovén tagja is.

Jelenleg három regionális fontosságú projekt kimunkálásán dolgozik a Magyar Logisztikai Klaszter – tudtuk meg Horváth Miklós elnöktől. Elsőként a biztonságos parkolók témáját említette. Európai probléma, hogy egyre nő a közúton szállított nagy értékű áruk (például elektronikai termékek) mennyisége, megszaporodtak a szervezett bűncselekmények, ám hiány van biztonságos, őrzött parkolókból. A vezetési és pihenőidőre vonatkozó szigorú szabályok betartása is gondot jelent, mivel jelenleg csupán mintegy 50 megfelelően felszerelt várakozóhely áll a járművek, illetve vezetőik rendelkezésére (Kelet-Európában még rosszabb a helyzet).

A problémát felismerve az EU biztonsággal foglalkozó akciótervének egyik projektje a biztonságos parkoló – vizsgálják, mik legyenek az előírások –; ezek kialakítására uniós támogatásra is lehetett pályázni. Sajnos ezt az MLK későn tudta meg, és lemaradt az első körről. Felvették azonban a kapcsolatot az unió szakembereivel, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal, és arról tárgyalnak, hogyan lehetne Magyarországon egy-két mintaparkolót megvalósítani. Ezt a szakember azért is tartja különösen fontosnak, mert a régióban nincs hivatalosan biztonságosnak minősített várakozóhely. Ha ilyenek nálunk létesülnének, itt állnának meg a járművek, ez pedig hozzájárulna hazánk régóta óhajtott logisztikai központtá válásához.

Növelné a magyar logisztika súlyát a klaszter másik jelenlegi kiemelt témája, a regionális oktatóközpont létrehozása is. Példaként említi Horváth Miklós a számítástechnika területén a nyolcvanas években létrejött Számalkot. Egy ilyen intézményre azért lenne szüksége a szakmának, mert Európa-szerte, de főleg a régióban hiány mutatkozik szakképzett logisztikai „betanított” munkásokból, illetve középvezetőkből, ellentétben a logisztikai menedzserekkel, akikből – mivel számos főiskolán folyik a képzésük – elegendő van. Az előbbiekre példaként említi a gépkocsivezetőket, akiknek a korábbiaktól eltérően már nem elegendő a vezetői engedély megszerzése, meg kell értetni velük, hogy az ellátási lánc egyik elemét jelentik, és ennek megfelelően sok mindent meg kell tanulniuk.

Az oktatóközpont kapcsán több multinacionális cég – közöttük autóipari beszállítók – jelezte a támogatását. A klaszter az államtól csak az indítást várja, az infrastruktúra megadását. A megvalósítást PPP-konstrukcióban is el tudják képzelni, például, hogy épületet kapjanak, utána önjáró lesz a projekt, hiszen a költségtérítéses képzés bevételt és profitot hoz. Főleg hazai diákokra számítanak, de várják a külföldieket is.

A legelőrehaladottabb állapotban a klaszter harmadik projektje, a szárazföldi konténerkikötő van. Szintén európai probléma, hogy Ázsiából egyre több áru érkezik, és a kereskedelem bővülésével kontinensünk kikötői kapacitása kimerült, emiatt zavarok keletkeznek az áruk értékesítésében is. A kikötőkben ki kell pakolni az árut (konténereket), hogy a következő hajó is kiköthessen, de tárolni már nem tudják. El kell szállítani oda, ahol raktározni, illetve ahonnan teríteni tudják. Németországban már működnek a tengeri kikötő meghosszabbított „karjaként” szárazföldi konténerkikötők. A klaszter azt szorgalmazza, hogy Kelet-Európában magyar területen hozzák létre a régió elosztó központját, amelyet irányvonattal kötnének össze a tengeri kikötővel.

Az ugyancsak hazánk logisztikai súlyát növelő elképzelés megvalósításának jegyében két klasztertag – a Masped csoport és a koperi kikötő – tavaly szándéknyilatkozatot írt alá. A projekt szakmai kidolgozása folyamatban van, s elkészültét követően – számítva a részvételükre – a két ország kormányának, valamint az MLK tagjainak is bemutatják.

Horváth Miklós szólt arról is, hogy az elmúlt másfél évben a logisztika kormányzati megítélése jobbá vált, hiszen az első Nemzeti fejlesztési tervben még nem is szerepelt. Azóta azonban felismerték, hogy ez az egyik olyan gazdasági terület, ahol Magyarország jelentős eredményeket érhet el. Belátták, rendkívül fontos hazánk regionális szerepe. A logisztikával foglalkozó szervezetek is aktívabbak lettek, Logisztikai Egyeztető Fórum néven közös szervezetet hoztak létre. Mindez örvendetes, ám kérdés, hogy a nagy várakozásokból mennyi valósul meg – fogalmaz az MLK elnöke. Az idén, illetve jövőre dől el, sikerül-e a régió logisztika központjává válnunk.

Masped Zrt.

Mol Nyrt.

MÁV Cargo Zrt.

Bertrans Zrt.

BILK Kombiterminal Kft.

ÁTI Depo

Luka Koper

via donau GmbH

Lear Corporation Hungary

Masped Zrt.

Mol Nyrt.

MÁV Cargo Zrt.

Bertrans Zrt.

BILK Kombiterminal Kft.

ÁTI Depo

Luka Koper

via donau GmbH

Lear Corporation Hungary

-->