Új terv készül a Zsolnaynál

A márkához hű, ugyanakkor friss, modern portfóliót tervez a nehéz pénzügyi helyzetben lévő, viharos sorsú Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. újonnan kinevezett vezérigazgatója. Péterné Marosy Katalin a Világgazdaságnak elmondta, első és legfontosabb teendője, hogy felmérje a vállalat pénzügyi helyzetét, majd ehhez kapcsolódóan tervet készítsen.

A pontos pénzügyi adatok hiányában sem a Hollóházival való fúzióról, sem egyéb átalakításról nem akart nyilatkozni. Azt azonban elmondta, a kereslet élénkítése érdekében el kell érni azokat a vásárlói rétegeket, amelyek számára gyártani szeretnének, hiszen eddig ez nem így működött. Innovatív, modern dizájnelemekre épülő portfóliót szeretne, amely nemcsak itthon, de a külpiacokon is megállja a helyét. Mint mondja, míg a Zsolnayhoz hasonló porcelánmárkák a kapacitásuk 80 százalékát szállítják külföldre, a Zsolnaynál a bevétel elhanyagolható százaléka származik határainkon túlról. Úgy látja, a manufaktúrának nagy szüksége van külföldi értékesítésre, ehhez azonban tőke kell. A következő néhány hónapban tehát mérlegelni kell, hogy az eredményekhez milyen áldozatokat szükséges hozni.

Mint ismeretes, Péterné Marosy Katalint – aki megválasztásáig a beremendi cementmű mellett működő belga érdekeltségű Carmeuse Mészgyártó Kft. kereskedelmi igazgatója volt – csütörtökön választotta meg a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezérigazgatói posztjára a pécsi önkormányzat közgyűlése. Az új vezérigazgatót két héten belül a társaság közgyűlése is megválasztja, de a cégbíróságon csak a volt vezér, Kovács Gyula munkaügyi pere után regisztrálható, s az még hónapokig elhúzódhat.

A manufaktúra egykori vezérigazgatóját azért kellett meneszteni, mert a közgyűlés szerint több évig nem teljesítette az éves tervekben vállalt kötelezettségeit. A cég vezetése 2007-ben 320 millió forint nyereséget határozott meg célként, de 180 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Az adósságot és a veszteséget azzal magyarázták, hogy a vállalat technológiája és közművesítettsége igen elavult, ezért drasztikus többletköltségekkel folyik a termelés – nyilatkozta lapunknak Simon István, a pécsi polgármesteri hivatal gazdaságfejlesztési és várospolitikai osztályának vezetője. A többletkiadásokat pedig fedezni kellett. A helyzetet csak rontotta, hogy a porcelán iránti kereslet folyamatosan csökken egész Európában.

A pécsi közgyűlés tavaly decemberben 717 millió forintos, két lépcsőben megvalósuló tőkeemelésről döntött a Zsolnaynál. Ennek első, 250 millió forintos része már megvalósult, a másodikra február végén került sor. A „gyorssegélyre” azért volt szükség, mert a kulturális negyed létrehozását 85 százalékban uniós forrásból finanszíroznák (a fennmaradó tíz, illetve öt százalékot városi és kormányzati támogatásból fedezik). Ezt azonban csak akkor használhatja fel a vállalat, ha a gyárépületeket nem terheli jelzálogbejegyzés. A Zsolnaynál ez egyelőre nincs így. A helyzetet rontja, hogy míg a társaság jelentős tőkeinjekcióra vár, az APEH Baranya megyei illetékes behajtási osztálya március 20-án végrehajtást rendelt el a cég ellen. TL–FG