Ericsson: újabb kutatólabor

Harmadik egyetemi kutatólaboratóriumát adta át ma az Ericsson Magyarország. A svéd távközlési óriás hazai leányvállalata ezúttal hardvertervező egységet létesített a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) elektronikus eszközök tanszékén, ahol mintegy 20-30 oktató és végzős diák kapcsolódhat be a munkálatokba. Az Ericsson támogatásával az első hazai egyetemi fejlesztőlaboratórium 1992-ben nyílt meg, ugyancsak a BME-n. A távközlési tanszéken nagy sebességű hálózatokkal kapcsolatos kutatásokat végeznek, az egységet a svéd cég 1996 óta már mint globális kompetencia-központot tartja nyilván. A második egyetemi labor 2000-ben az ELTE TTK komplex rendszerek fizikája tanszékén alakult meg, ahol ugyancsak hálózati fejlesztésekkel foglalkoznak.

A tegnapi avatón Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója kiemelte, hogy a felsőoktatásban működő kutatóműhelyek már nem alárendelt szerepet játszanak, hanem kiindulópontjai számos komoly fejlesztésnek. Hozzátette, az üzleti vállalkozások bekapcsolódása az egyetemeken folyó tudományos munkába, növelheti a műszaki pálya presztízsét, elősegítheti, hogy még többen jöjjenek ezekre a szakterületekre.

Elhangzott továbbá, hogy az Ericsson Magyarországon évi 14-15 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, ezzel a cég a szellemi tőkébe beruházó egyik legnagyobb hazai társaság.

Az Ericsson az elmúlt években három területen épített ki komoly magyarországi bázist. A hagyományos üzleti területeket képviselő részlegnél jelenleg kétszázan dolgoznak. A cég fő megrendelői a távközlési társaságok, főleg a mobilszolgáltatók. Utóbbiak hálózatának meghatározó részét az Ericsson építette ki. A budapesti leánynál a kutatás-fejlesztési csapat a legnagyobb létszámú (550 fős), ez internetalapú mobil- és vezetékes hálózatok platformját tervezi, s az anyacég elképzelései szerint újabb fejlesztések is jöhetnek ide.

A harmadik nagy üzletág a globális mérnöki szakértői központ, amely 2005-ben indult, és amelyből az anyacégen belül öszszesen húsz működik. Egységes szolgáltatáskezelésre jött létre, s jelenleg kétszázötvenen dolgoznak itt. Ezen a területen is bővítenének, de már most szembesülnek azzal, hogy időnként nincs elég szakképzett munkaerő. Ezen a területen – ellentétben a kutatás-fejlesztéssel – nem a frissen végzettekre van szükség, ide gyakorlati tudás kell. A tervek szerint ez a részleg ebben az évben további 80 fővel nőhet.

Február óta hálózatüzemeltetéssel is kibővült az Ericsson Magyarország profilja. Az első ilyen szerződést a Pannonnal kötötték meg. A svéd anyavállalat ezen a szolgáltatási területen már világelsőnek számít, globálisan mintegy 170 millió előfizetőnek menedzseli a hálózatát, s ebből a területből a hazai leányvállalat is egyre nagyobb területet akar kihasítani.