A mesterkurzus jövője

Míg az idén 120 mesterképzési szakra lehetett felvételizni, addig 2009 szeptemberében 3-400 indulhat el. Ebben az évben érdemes volt azoknak a főiskolai oklevelet szerzetteknek ide jelentkezni, akik korábban nem tanultak tovább, s ki szeretnék bővíteni a tudásukat. A többciklusú képzés első részében, az alapképzésben – ez a 2006/07-es tanévben indult meg széles körben – végzettek ugyanis nagy számban csak jövőre szereznek diplomát, s feltehetően ezután célozzák meg a mesterkurzusokat. Így a következő években az ideinél jóval nagyobb verseny várható ezekért a helyekért. Ennek tükrében talán kissé kevésnek tűnik, hogy csupán 6026-an adták be papírjaikat, közülük 5830-an első helyen. Mindebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy a folyamatos tájékoztatások ellenére a korábban végzetteknek még mindig nincs elég információjuk ezekről a lehetőségekről.

S az is tény, hogy a felsőoktatási intézmények közül is több olyan akad, amely nem készült fel kellőképpen. Holott minden egyetemnek és főiskolának érdeke, hogy minél több mesterszakot indítson, hiszen az elfogadottságukat, presztízsüket növelik ezek a hallgatók, másfelől a hallgatói normatíva – amely az intézmények költségvetésébe folyik be – az alapképzésben járó összegnek a kétszerese, háromszorosa. A felkészületlenséggel magyarázható, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a 2009-es tanévre vonatkozó szakindítási kérelmek negyedét elutasította. Volt, hogy a meghirdetett ismeretanyagot nem találták megfelelőnek a szakemberek, más esetekben az intézményi infrastruktúra volt kifogásolható, például nem volt megfelelő mennyiségű és színvonalú eszköz, műszer a tanításhoz. De előfordult az is, hogy az oktatók száma, képzettsége hagyott kívánnivalót maga után, ami azzal is magyarázható, hogy leáldozott az „intercity professzorok” ideje. Sőt, a bizottsági tagok akkor sem engedélyezték bizonyos mesterszakok elindítását, ha úgy ítélték meg, a képzési idő alatt teljesítendő kreditek száma túl nagy leterhelést okozott volna a diákoknak.

A MAB szerint azonban nem kell attól tartani, hogy a jövőre induló 3-400 mesterszak kevés lesz az alapképzésben végzettek, valamint a korábban oklevelet szerzettek befogadásához. Egyfelől sokan lesznek olyanok, akik 2009-ben nem tudják befejezni hároméves tanulmányukat, ők ugyanis egy-két évvel később fognak jelentkezni. Ennél feltehetően nagyobb lesz azoknak a száma, akik az alapképzés befejezése után nem akarnak továbbtanulni: egy részük egyáltalán nem, mert azonnal dolgozni akar, mások pedig a munkába állást követő tapasztalatok után döntenek arról, mikor folytatják tanulmányaikat. ABCs

Alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg

Mesterképzés (1-2 év), ez a korábbi egyetemi szintet jelenti

Doktori képzés (3 év), a tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége

Alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg

Mesterképzés (1-2 év), ez a korábbi egyetemi szintet jelenti

Doktori képzés (3 év), a tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége-->