Jön az energiabizonyítvány
Jövő január elsejétől az uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is tanúsítani kell – bizonyos kivételekkel – a legalább ötven négyzetméter hasznos alapterületű, két évnél hoszszabb és évente legalább négy hónapos használatra tervezett, jogerős hatósági engedéllyel épülő épületek energetikai jellemzőit. Az erről szóló kormányrendelet hasonló kötelezettséget ír elő a meglevő, ezer négyzetméter hasznos alapterületnél nagyobb közhasználatú (állami és önkormányzati) épületekre is.
Meglevő egyéb épületek, önálló épületrészek (például lakások) tulajdonosainak viszont csak eladáskor vagy egy évnél hosszabb idejű bérbeadáskor kell készíttetni energetikai minőségi tanúsítványt, és ezekben az esetekben is három évig, azaz 2011 végéig önkéntesen. Ám a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerint a tulajdonos érdeke lesz a költségként elszámolható tanúsítás megrendelése, hiszen a jó energetikai paraméterek növelik az ingatlan értékét.
Az alapvetően az épületek egészére kiállítandó (egyes lakásokra külön is kiadható) okirat tíz évig lesz érvényes, ám ha közben változnak a jogszabályban megadott követelményértékek, újra el kell végezni a minőségi osztályba sorolást. Az EU-szabvány tíz energetikai minőségi osztályt tartalmaz, amelyek közül a fokozottan energiatakarékos A+ a legjobb, és az I a legrosszabb. A megtakarítás költsége a ráfordított munkaidőtől és a feladat öszszetettségétől függ, ám az óradíjak nem haladhatják meg az 5500 forint plusz áfát. Hiányát nem szankcionálja a hazai jogszabály, az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében inkább az ösztönzést és a fokozatosságot helyezi előtérbe.
Németországban szigorúbb a szabályozás, ott az 1965 végéig felépült lakóházak energetikai tanúsítása az eladáskor vagy a bérbeadáskor már ez év július elsejétől kötelező, az ennél fiatalabbaké pedig január elsejétől. Ráadásul a tanúsítvány kiállítójának kötelező szakmailag megvizsgálnia a költségtakarékos korszerűsítési lehetőségeket. Ha erre nincs mód vagy szükség (például új vagy a közelmúltban energetikailag átfogóan szanált ingatlanoknál), akkor ezt a tényt is tanúsítani kell.
Igaz, a régebbi németországi lakóházak tanúsítását kérő tulajdonosok még korlátlanul választhatnak két okiratváltozat – szükséglet-, illetve fogyasztási tanúsítvány – között. Az előbbi használótól független értékelést tartalmaz, ezért ezt ösztönzi a helyi energiahivatal is, a másik az utolsó három év valós energiafelhasználása alapján készül, tehát lényegében a lakók egyéni fűtési és melegvíz-vételezési szokásait veszi figyelembe. Ez utóbbi miatt bírálják is a szabályozást, mondván, nem ad autentikus információkat a vevő- vagy bérlőjelöltek számára, főleg ha a lakók saját adatközlése alapján állítják ki, s erre van is lehetőség.
Ám új építésű lakóingatlanok esetében már 2002-től kötelező a szükséglettanúsítvány kiállítása, és ezt a kötelezettséget 2008. október elsejétől kiterjesztik a régebbiek jelentős körére is.
Németországban más szigorítás is várható, így 2009-től előírják, hogy az új építésű házak hőtermelését részben megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Azoknak a tulajdonosoknak, akik erre nem képesek vagy hajlandók, oly mértékben kell csökkenteni házuk energiaigényét, hogy az legalább 15 százalékkal a hivatalos követelményszint alá essen.
