Czuriga a lapnak úgy nyilatkozott: Kolonics halála olyan körülmények között következett be, ami lehetetlenné tette, hogy maradandó károsodás nélkül visszaálljon a szívműködése: edzés közben lett rosszul, motorcsónakkal vitték ki. A 36 év már az az életkor, amelynél az extrém igénybevétel jelentősen megterheli a szervezetet. A főorvos hangsúlyozta a hirtelen szívhalál korántsem csak az élsportolókat fenyegeti, minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg a fejlett ipari országokban. Halálozás szempontjából messze a legjelentősebb a koszorúér-betegség, amelynek akut megnyilvánulási formája a szívinkfartus.
- Nem tehetünk minden élsportoló mellé egy defibrillátort – mondta a főorvos, aki szerint az élsportolókat megfelelő protokoll szerint kell rendszeres időközönként kivizsgálni: lehet, hogy ezt a jövőben bővíteni kell olyan speciális kardiológiai vizsgálatokkal, amelyeket eddig nem végeztek. Dr. Czuriga István szerint a hétköznapokban leginkább az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a stressz vezet érbetegséghez. Rohamosan nő a cukorbetegek aránya is, ami szintén komoly rizikófaktor, ahogy a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is. A Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke szerint kiemelten veszélyeztetett a menedzser típusú, sikerorientált, vezető típusú személyiség.
„A hajszolt életmód, a stresszhelyzetek, a nagy becsvágy, a karriervágy nem tesz jót az embereknek, aki megelégszik a helyzetével, lassabban él, az valószinűleg tovább fog élni, mint aki hajszolja magát." - tette hozzá Czigura.
