Meg lehet előzni az adóbírságot

A személyi jövedelemadó mellett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) mind nagyobb figyelmet fordít a járulékok, többek között az egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésének ellenőrzésére is a vagyonosodási vizsgálatok alatt. Legalábbis erre utal az, hogy mind több adózó számol be ilyen vizsgálatokról. Akinél már jártak a revizorok, ám a vizsgálat nem ölelte fel az egészségügyi hozzájárulás megfizetését, annak érdemes önellenőrzés keretében az újonnan megállapított adóalaphoz igazítani a befizetett eho mértékét is, így elejét veheti az adóbírság kivetésének.

A tapasztalatok szerint a korábban, 2006-ban és 2007 első felében lebonyolított több ezer vagyonosodási vizsgálat jó része még nem ölelte fel az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzését. Holott ez nem kerül különösebb erőfeszítésbe a revizoroknak. Ha ugyanis a vizsgálat alatt az adóhatóság fizetési kötelezettséget állapít meg, ezzel egyidejűleg meghatároz egy új adóalapot is – már amennyiben az adózó nem vagy sikertelenül fellebbez e megállapítás ellen. E korábban be nem vallott jövedelem után azonban nemcsak az szja-t, hanem az ehót is be kell, vagyis be kellett volna fizetni. Ez utóbbi azonban az adóhivatali határozatok jó részében nem szerepelt, és a kötelezettek többségének sem szúrt szemet a hirtelen keletkezett járulékhiány. A revizorok számára tehát könnyű préda lehet egy-egy ilyen adózó. Bár az APEH az szja-val kapcsolatos vizsgálatot már nem végezhet ugyanarra az időszakra ugyanannál az adózónál, ezt megteheti az ehóval kapcsolatosan. Az APEH-nél lapunk kérdésére ugyanakkor azt közölték: nincs olyan nyilvántartás, amelyből kiderülne, hogy a vagyonosodási vizsgálatot milyen okok váltották ki. Vagyis arról sincs pontos adat, hogy a korábban befejezett és jogerőre emelkedett vagyonosodási revízió után hányszor került sor az eho ellenőrzésére. Az idén eddig befejezett 3922 vizsgálat 70,6 százalékában állapítottak meg szja-hiányt, és az esetek 40 százalékában az eho megfizetésével is gondok voltak – derül ki a lapunknak küldött válaszból. A fennmaradó 60 százalékban azonban a jövőben lehet tere az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzésének. Az APEH ugyanakkor önálló járulékvizsgálatokat is végez, az idén már több mint 21 500-at. Ezek keretében nagyító alá veszik az eho befizetését is.

Mindezek alapján az adózóknak érdemes fontolóra venniük egy önellenőrzés lehetőségét az eho fizetésének terén. Az, hogy a korábbi revíziónak része volt-e az egészségügyi hozzájárulás fizetése, kiderül a vizsgálati megbízólevélből és az ellenőrzéssel kapcsolatos adóhatósági dokumentumokból, először tehát ezeket kell alaposan nagyító alá venni. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a 11 százalékos járulék mellett létezik egy 14 százalékos hozzájárulás is, amelyet bizonyos jövedelmek után akkor kell megtéríteni, ha az adózó összes befizetett egészségügyi járuléka éves szinten nem éri el a 450 ezer forintot (lásd felsorolásunkat). A 14 százalékos ehóval tehát az éves összeget kell kipótolni a hozzájárulás-fizetési felső határig, ez az idén a már említett 450 ezer forint. Fontos az is, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után ugyan csak akkor kell ehót fizetni, ha az meghaladja az évi egymillió forintot, ám ebben az esetben nemcsak az egymillió feletti rész, hanem a jövedelem egésze után kell leróni az egészségügyi hozzájárulást. KR

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

25 vagy 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap

Árfolyamnyereségből adódó jövedelem

Ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

25 vagy 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap

Árfolyamnyereségből adódó jövedelem

Ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem Ehovizsgálat, befizetendő tételek

Önellenőrzés esetén

11 százalékos eho

Jegybanki alapkamat, a késedelem időszakára

Adóhivatali megállapítás esetén

11 százalékos eho

Bírság

Késedelmi pótlék, a jegy-banki alapkamat kétszerese.-->