A száz százalékos ausztrál tulajdonú cég 10 fúrólyukkal kezdi meg a próbafúrásokat, annak érdekében, hogy megtalálják a legnagyobb uránkoncentrációt a Pécstől északnyugatra lévő bányatelken. Az előzetes geológiai vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a mecseki kőzet nem alkalmas a kioldásos technológiával való urán oxid kitermelésre, ezért csak a sokkal drágább hagyományos mélyművelésű bányászatra lehet hagyatkozni – nyilatkozta a VGO-nak Barabás András a WHE ügyvezető igazgatója.
A mecseki kőzet nem engedi át a széndioxiddal és oxigénnel dúsított vizet, amely kioldaná az uránoxidot, ezért marad a mélyműveléses bányászat, amely jelentősen gépesített lenne, de így is több száz vagy ezer vájárra lesz szükség, legkorábban 2011-2012-ben. A kőzet urán koncentrációja átlagosan 0,012 század százalék, reményeink szerint 0,03 vagy akár 0,06 század százalékos koncentrációnál már rentábilis lenne a mélyművelés – tette hozzá Barabás András.
A tervek szerint két lejtős teherautókkal járható aknát fúrnak, a kitermelés után az ércfeldolgozóban fennmaradó meddőt pedig visszatöltenék a vágatokba, így elkerülhető lenne a meddőhányók felhalmozása. Az évtizedekkel korábbi kutatási eredmények alapján a Mecsekben 20-22 ezer tonna fémurán található, amelynek csak egy kis része nyerhető ki gazdaságosan.
