Szalmaerőművek virágkora
Az ősztől épül a 2010-ben átadandó, 49,9 megawattos szerencsi szalmatüzelésű erőmű. A projektgazda Coopinter Kft. tíz éven belül négy-öt hasonló beruházásra készül. Újabbakba azonban a szerencsi indulás nehézkes volta miatt csak ott fog, ahol a lakosságtól előzetesen megkapja a kétharmados támogatást. A következő helyszínen, Söjtörön 88 százalék szavazott a projekt mellett.
A szerencsi ipari park új létesítménye 150 millió euróba kerül. A projektfejlesztő Coopinter egy olasz pénzügyi befektetővel együtt eddig 10,2 milliót költött az erőműre. Összesen 30 millió eurót fektetnek majd be, ezzel 20 százalékos önrészük lesz a BHD Hőerőmű Zrt.-ben – tájékoztatta a Világgazdaságot Hujber Ottó, a zrt. igazgatósági elnöke. A költségek fennmaradó részét bankkonzorcium adja össze.
A generáltervező az ETV-Erőterv Zrt., a fővállalkozó az IGN-Harcon Zrt.-Közév Zrt. konzorciuma. A beruházás tíz éven át lehetőséget kap évi közel egymilliárd forint fejlesztésiadó-kedvezményre. A beruházás megkapta az összes hatósági engedélyt, így a környezetvédelmit is. Utóbbi azért fontos, mert éppen a vélt környezeti károkozásra – ezzel összefüggésben a tokaji borvidékért való aggodalomra – hivatkozva érték támadások az erőmű-építési tervet. A környezetvédelmi engedély megléte mellett más miatt is kétségbe vonható, hogy valóban „zöldokokból” támadták a beruházókat.
Egyrészt az alkalmazandó dán technológia (a szállító a Bioner ApS) a világ hatvan helyszínén állít elő környezetkímélő módon szalmából villamos energiát. Másrészt számos hazai erőmű működik történelmi borvidék közelében, károkozás nélkül. (A mátrai a mátraaljai szőlőkhöz van közel, a dunamenti az etyekihez, a paksi az alföldiekhez, a pécsi a mecsekaljaihoz és a villányihoz, az oroszlányi pedig a mórihoz.) Alaptalanok azok az aggályok is, hogy az erőműben szalmán kívül mást, értékesebb és a környezetre nézve káros anyagokat is eltüzelhetnének. A energiahivatal tüzelőanyag-választási engedélye kizárólag szalmára és mezőgazdasági eredetű biomasszára szól, ahogyan az erőmű technológiája is. Egyébként is hiba a helyi érdekeket azonosítani a tokaji borvidékével – mutat rá Hujber Ottó. A térség 230 ezer hektáros termőterületéből csak nyolc-tízezer hektár a szőlő, a százezer lakosból pedig csak hat-hétezer él szőlő- és bortermelésből, s a beruházás ellen szervezett tiltakozáson is csak 75 gazda jelent meg.
Az üzletember szerint az ellenkezés valódi oka az, hogy eltűnik a Tokaj Renaissance által idénymunkára használt olcsó munkaerő egy része, mert állandó munkát kap az erőműben. Politikai színezete viszont nem volt a tiltakozásoknak: a szocialista kötődésű tulajdonos terve mellett a helyi jobboldali képviselők is kiálltak.
A kiserőmű fő előnye az, hogy megújuló energián alapuló áramot termel, s hozzájárul az adott térség fejlesztéséhez. VG
Térségfejlesztés
Az agrár-ipari Szerencsen nemrég zárt be a 119 éves cukorgyár, és beszűkült a csokoládégyár tevékenysége is, nagy a munkanélküliség. Az 133 fős erőmű viszont alkalmazza majd a volt cukorgyári dolgozók egy részét, alapvetően logisztikai és irányítási területen.A térségben marad a tüzelőanyag-beszerzésre szánt évi hárommilliárd forint is. A város évi mintegy kétszázmillió forint adóbevételre számíthat.
A térségben marad a tüzelőanyag-beszerzésre szánt évi hárommilliárd forint is. A város évi mintegy kétszázmillió forint adóbevételre számíthat.-->
