Lassul a kockázatitőke-piac

A hitelválság a kockázatitőke-iparág magas tőkeáttétellel dolgozó kivásárlási ágát érintette jelentősen, ezért a befektetők érdeklődése megnőtt a kisebb tőkeáttétellel működő kockázati- és magántőkealapok iránt – emelte ki lapunknak Orbán Krisztián, az Oriens elemzőcég társtulajdonos vezetője. A nagy buy out ügyletek most finanszírozási oldalról is megszorultak, hiszen drágábban és nehezebben lehet hitelhez jutni. A magántőkealapok közül a feltörekvő piacokon befektetők kerültek a figyelem középpontjába. A börzék lejtmenete miatt azonban ma már nemcsak a kockázatitőke-befektetéseken, hanem a részvénypiaci ügyleteken is jelentős hasznot lehet elérni, így a tőzsdei befektetések iránt is megnőtt az alapok érdeklődése.

Hasonló képet mutat a Deloitte közép-európai kockázati tőke bizalmi indexe is, amely a globális index esése után ugyancsak csökkent. Bár ennek ellenére a Deloitte középtávon már fellendülést vár a régióban, ennek motorja szerintük a kockázatitőke-ügyletekre szakosodott befektetők számának emelkedése és a globális szereplők megjelenése a térségben. Számos alap fordult az utóbbi 6-9 hónapban Kelet-Európa felé – teszi hozzá az Oriens szakértője. Ugyanakkor most mindenki nagyon óvatos lett, így az összes kihelyezés értéke csökkent, a befektetők most elsősorban a készpénzt értékelik – vélekedik Orbán Krisztián.

A globális válság mellett Magyarországon a kockázati- és magántőke-befektetők számára továbbra is probléma, hogy alacsony a növekedési ütem, a régió többi országa sokkal jobb helyzetben van. Bár Magyarországon vannak érdekes befektetési sztorik, de jelentős gond a cégekkel, hogy nem fehéríthetők ki teljesen. Ez pedig egy külső befektető számára kezelhetetlen. Különösen, hogy a magyar vállalkozások nemcsak a jövedelmet, hanem sok esetben még a bevételt is szisztematikusan eltüntetik, így egy külső befektető számára egészen más képet mutat egy vállalkozás, mint a meglévő tulajdonosai számára – elemzi a problémákat Orbán Krisztián. Hasonló véleményen van a BDO Forte pénzügyi tanácsadó társaság is, amely a magyar vállalkozások működésének valamennyi rétegét problémásnak találja. A megoldás „egyszerű”, csupán rendbe kell tenni az adott céget tulajdonosi, jogi, számviteli, vezetési szempontból.

A vállalatok saját belső problémái mellett a kormány által kreált adó- és járulékkörnyezet nem engedi, hogy a magyar cégek működésük következő szintjére lépjenek, amikor már a tőkebefektetők invesztíciói segíthetnék a növekedést, akár a nemzetközi színtéren – jelentette ki Orbán Krisztián. A közterhek kívánatos szintjéről úgy vélekedett, hogy Románia, Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország szintje megfelelő lenne számunkra is, s az még államháztartási oldalról is biztosítaná az egyensúlyt. A közterhek csökkentése visszahatna a cégekre, és megkezdődhetne a konszolidációval egybekötött tisztulás is. Magyarországon most is van négy-öt olyan iparág, amelyben a legnagyobb piaci szereplők két-három éven belül konszolidálhatnák az egész ágazatot, ha jelentős mértékű adó- és járulékcsökkenés következne be – állítja Orbán.

Az idén a hazai kockázatitőke-piacon nagyon kevés befektetés történt. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) tagjai között az idén nem volt új, korai szakaszú befektetés. Második körös befektetők hiányában a mi cégünk is a meglévő öt invesztíciójából két induló vállalkozását építette további tőkebefektetésekkel – mondja a korai szakaszú vállalkozások finanszírozására szakosodott Primus Capital Zrt. vezérigazgatója, Bruckner Zoltán. Ebben a befektetési szegmensben régiós összevetésben a rangsor alján járunk. Lapunk információi szerint a korábban aktív állami befektetések ez évben gyakorlatilag leálltak, ugyanakkor újabb állami kockázati alap szerveződéséről hallani.

Az idén jelentősen lassítja a piacot az is, hogy a legtöbb alapkezelő, amely részt kíván venni a már csaknem két éve előkészítés alatt álló Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) program kockázatitőke-befektetési részében, annak indításáig viszszatartja befektetéseit. A legutóbbi bejelentések szerint ez év szeptemberében vagy októberében írják majd ki azt a pályázatot, ahol kiválasztják a Jeremie programban részt vevő közvetítőket. A programra pályázó hazai kockázatialap-kezelők száma már tízre nőtt. A Jeremie által generált érdeklődés jelentősen növeli majd a befektetések számát és segíti a kkv-k tőkéhez jutását. Ugyanakkor a hirtelen likviditás és az újonnan indulók magas száma együttesen számos kockázatot rejt a piac átláthatósága és a befektetések minősége tekintetében. Ezt a kockázatot a pályázat formai követelményei nem igazán csökkentik. Már a források odaítélésekor fontos lenne magas szakmai és etikai elvárásokat támasztani az alapkezelők felé a szakmai tapasztalat és a befektetői csapat eddigi befektetéseinek értékelésével – hívja fel a figyelmet Bruckner Zoltán.

Más piaci szereplők szerint további probléma a Jeremie programmal, hogy jóval nagyobb hangsúlyt kap benne a korai szakaszú befektetés, mint az expanzív szakasz finanszírozása. Zavaró még a tervezetben, hogy az exporttevékenység finanszírozására szigorú korlátozásokat vezetnének be, bár ezek a szabályozási korlátok egyelőre nem egyértelműek – tudta meg lapunk. Ezzel szemben piaci szereplők hangsúlyozzák: a vállalkozások növekedése akkor lehet sikeres, ha gyorsan tud növekedni és exportpiacokra termelni. A tervezet több iparágat is kizár a finanszírozásból, így a hajógyártást, az acélipart vagy az ingatlanfejlesztést is.

Bruckner Zoltán szerint a hazai kockázatitőke-befektetések másik problémája, hogy kevés az aktív 2-3 millió eurós befektetéseket végrehajtó kockázatitőke-alap, amelyek a korai szakaszú befektetésekkel megalapozott, immár érettebb szakaszba jutott cégeket átvennék a befektetőktől. Az ilyen volumenű expanziós tőkét befektető alapokat nagyítóval kell keresni – jegyzi meg a szakértő.

A valósághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon rendkívül kevés a kettő – a kis összegű finanszírozás és hatalmas buy out ügylet – közötti, átlagosnak tekinthető kockázati- és magántőkeügylet.

A valósághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon rendkívül kevés a kettő – a kis összegű finanszírozás és hatalmas buy out ügylet – közötti, átlagosnak tekinthető kockázati- és magántőkeügylet. -->