Forró gőzt keresnek a hazai cégek
Hamarosan újabb kutatófúrásokat kezd a Mol Nyrt., amely megfelelő helyszínt keres Magyarország első geotermikus áramtermelő erőművének. Péntek András, az olajipari vállalat egyharmados tulajdonában álló Közép-európai Geotermikus Energia Zrt. (CEGE) igazgatóságának tagja lapunk megkeresésére konkrét helyszíneket és időpontokat nem kívánt elárulni, ám megerősítette, hogy jelentős forrásokat szánnak a kutatásokra, s középtávon mindenképpen legalább egy olyan erőművet építenének, amely a föld hőjét hasznosítaná és alakítaná át villamos energiává.
A Mol már 2006 decemberében tesztelt két használaton kívüli szénhidrogénkutat a nyugat-dunántúli Iklódbördőcén, hogy felmérje, lehet-e gazdaságosan hőt és áramot termelni a feltörő hévíz energiájából. A három kilométer mélyről feljövő víz összetétele és – 135 Celsius-fokos – hőmérséklete megfelelő volt, de hozama elmaradt a várakozásoktól. A vállalat szakemberei így egy évvel később letettek a beruházás indításáról, amelynek előkészítő projektjére egymilliárd forintot költöttek. A Mol geotermikus programja azonban folytatódott, sőt, új lendületet is vehet, miután ez év júliusa végén megalakult a CEGE. A cégben a két másik résztulajdonos az izlandi Enex hf. és az ausztráliai Green Rock Energy International Pty Ltd., amely már két éve együttműködési megállapodást kötött a Mollal. A vegyes vállalat megalapításával a felek az addig projektalapon működő együttműködést kiterjeszthetik és folyamatossá tehetik – tette hozzá Péntek András.
Az elmúlt időszakban más cégek is felismerték a föld hőjében rejlő lehetőségeket. A PannErgy jogelődje, a Pannonplast tavaly ősszel jelentette be, hogy a jövőben geotermikus erőműveket kíván építeni Magyarországon. Az eredeti tervek szerint országszerte 20 ilyen létesítményt húztak volna fel, mintegy 350 millió euróból, azóta további bővítéseket mérlegelnek. A PannErgy a földtani kutatások egy részén már túl van, az első fúrásokat az őszre tervezik.
Azonban ami az áramtermelésben még csak terv, a hőszolgáltatásban már valóság. Magyarországon az elmúlt évtizedek olajkutatásai során végzett próbafúrások nyomán feltört – de áramtermelésre nem fogható – hévízzel ma is 40-50 cég fűt üvegházat, vagy használja azt távfűtésre. Terjednek az úgynevezett hőszivattyús rendszerek is, amelyek a földben, a talajvízben vagy az élő vízben lévő – akár csak néhány fokos – hőmérséklet-különbséget is képesek épületek fűtésére és hűtésére, illetve melegvíz-előállításra hasznosítani. Kádár I. Csaba, a tanácsadással foglalkozó vállalkozó kifejtette: ma már Magyarországon is évente több száz új épületet szerelnek fel hőszivattyús fűtési-hűtési rendszerekkel. Igaz, még így is jelentős az elmaradás például a világelső Svédországhoz képest, ahol az új lakások 60-70 százalékánál használják fel a föld hőjét az épületek fűtéséhez.
Már megéri Magyarországon is a földhő hasznosítása
A megoldás a 150 négyzetméternél nagyobb alapterületű épületeknél már árban is versenyképes a hagyományos megoldásokkal. Egy 150 négyzetméteres családi házban a hőszivatytyús rendszer kiépítése ugyan 3-5 millió forintba kerül, ám ennyiből az épület fűtése, hűtése és melegvíz-ellátása is száz százalékban biztosítható.Kádár I. Csaba szerint a kereslet legnagyobb gátja az információhiány, mivel az építők többsége egyszerűen még mindig túl keveset tud a hőszivattyús megoldásokról ahhoz, hogy a számba vehető alternatívák közé sorolja.
A technológia így is terjed, s a családi házak mellett egyre több társasházban is hőszivattyús fűtési-hűtési rendszert építenek ki, miközben az áttörés érdekes módon éppen a vállalati szférában várat még magára.
Kádár I. Csaba szerint a kereslet legnagyobb gátja az információhiány, mivel az építők többsége egyszerűen még mindig túl keveset tud a hőszivattyús megoldásokról ahhoz, hogy a számba vehető alternatívák közé sorolja.
A technológia így is terjed, s a családi házak mellett egyre több társasházban is hőszivattyús fűtési-hűtési rendszert építenek ki, miközben az áttörés érdekes módon éppen a vállalati szférában várat még magára.-->