Iránra is vár a Nabucco
Eseti parlamenti bizottság segíti majd a Nabucco gázvezeték-beruházás előkészítését és a cső megépítését. A projekt célja az ország gázimportjának többforrásúvá tétele, a kivitelezés azonban a magánkézben lévő és az üzleti érdekei alapján döntő Mol Nyrt. feladata. Márpedig a Nabucco projekt majdani nyereségtermelő képességét sokan kétségbe vonják, mondván, nem látható, pontosan honnan és mennyi gáz táplálható majd a csőbe, amelynek lefektetése mellett az szól, hogy általa csökkenne az európai vevők függése az orosz szállítótól.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sem az utóbbi időben leginkább emlegetett azeri, sem a közép-ázsiai gázra nem igazán alapozhatunk. Ezen országok a mai napig nem mutattak fel szabadon Nyugatra exportálható készleteket, annál szorosabb viszont a kapcsolatuk az európai vevők által kikerülni kívánt orosz Gazprommal. Van azonban egy újabb reménysugár. Mind gyakrabban lehet hallani Iránról mint lehetséges szállítóról, annak ellenére, hogy urániumdúsítása miatt ENSZ-szankció sújtja a perzsa államot. (A legelső tervekben is Irán szerepelt fő exportőrként, de a szankciók bevezetésével neve lekerült a terítékről.)
„A Nabucco valósággá válhat, ha kapunk például iráni gázt, de számítunk irakira és egyiptomira is” – mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató Bécsben az osztrák APA hírügynökség tolmácsolása szerint. Hangsúlyozta: a Nabucco projekt tagvállalatainak szem előtt kell tartaniuk majdani nyereségüket és veszteségüket. Ezért valakinek, legyen az intézmény vagy gázforrással rendelkező tagvállalat, vállalnia kell a majdani ellátási kockázatot is. „Az üres cső elég drága” – jelentette ki.
Januárban az iráni külügyminiszter azt mondta, országa kész ellátni gázzal a Nabuccót, már csak az EU-n múlik, igényt tart-e rá. Az EU azonban nem mutat kellő aktivitást.
„Irán energiaügyekben nem tesz olyan lépést, amelyet előtte ne egyeztetett volna Moszkvával” – hívták fel lapunk figyelmét szakmai körökben. Ráadásul – bár gyakran értesülhetünk európai társaságok iráni puhatolózó tárgyalásairól is – cégeink minél mélyebbre hatolnak Iránba, annál nagyobb eséllyel botlanak ott is a Gazpromba.
A társaság júliusban közös olaj- és gáztermelésről, valamint szállításról írt alá szándéknyilatkozatot a Nemzeti Iráni Olajtársasággal (NIOC). Az orosz Kommerszant üzleti napilap szerint teljes olaj- és gáztermelési projektcsomagot kínált Oroszországnak, fejlesztendő mezőkkel, feldolgozói és szállítmányozói létesítmények építési feladataival. Iráni–orosz vegyes vállalat jön majd létre a világ második legnagyobb földgázkincsét rejtő or-szágban indítandó beruházásokra. „Ám az ENSZ-szankciók feloldásáig az iráni–orosz energiamegállapodás is csak papíron él” – véli Valerij Nyesztyerov, az orosz Trojka Dialog elemzője. VG
Magyarországi Tárolótervek
Elsősorban a meglévő magyarországi gázinfrastruktúra igénybevételére alapoz az orosz irányítású Déli Áramlat gázprojekt, de szükség lesz új létesítményekre is – értesült a Világgazdaság.E szerint a beruházás tulajdonosa, a Gazprom–MFB vegyes vállalat majd bérelné a gázszállításhoz szükséges hálózatszakaszokat a Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt.-től. A lehetőségeket az év vége előtti, moszkvai tárgyalásokon értékelik.
Külön projekt a Gazprom– Mol vállalkozásban kialakítandó magyarországi kereskedelmi gáztároló.
A helyszín várhatóan a Pusztaföldvár melletti egyik kimerült gázmező.
A tárolókapacitásáról egyelőre nincs döntés.
Két éve még tízmilliárd köbméter is lehetségesnek tűnt, az orosz–magyar kormányközi megállapodás viszont csak egymilliárd köbmétert rögzített, igaz, alsó határként.
E szerint a beruházás tulajdonosa, a Gazprom–MFB vegyes vállalat majd bérelné a gázszállításhoz szükséges hálózatszakaszokat a Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt.-től. A lehetőségeket az év vége előtti, moszkvai tárgyalásokon értékelik.
Külön projekt a Gazprom– Mol vállalkozásban kialakítandó magyarországi kereskedelmi gáztároló.
A helyszín várhatóan a Pusztaföldvár melletti egyik kimerült gázmező.
A tárolókapacitásáról egyelőre nincs döntés.
Két éve még tízmilliárd köbméter is lehetségesnek tűnt, az orosz–magyar kormányközi megállapodás viszont csak egymilliárd köbmétert rögzített, igaz, alsó határként.-->


