Kártérítés az ügyvezetőnek
Nem tekinthető munkaügyi pernek, ha egy kft. ügyvezetője a tulajdonában álló gépkocsiban bekövetkezett kár megtérítését igényli a károkozótól, aki egyébként a cég alkalmazottja – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
Az ügy kárvallottja egy építési vállalkozás ügyvezetője volt. A tulajdonában álló tehergépkocsival karambolozott a társaság egyik alkalmazottja. Az autó totálkáros lett. Az ügyvezető a polgári bírósághoz fordulva kérte, hogy kötelezzék a károkozót a gépkocsi ára és a gépkocsironcs eladási ára közötti különbözet kártérítés címén történő kifizetésére. Az arra hivatkozott, hogy a felek között munkajogi jogviszony áll fenn, ezért a bíróságnak nincs hatásköre a per elbírálására.
Az igazságszolgáltató fórum helyt adott a keresetnek. Kötelezte az alperest, hogy fizessen az ügyvezetőnek másfél millió forintot, kamatostól. Megállapította, hogy a totálkáros gépjármű tulajdonosa a cég ügyvezetője. Az alperes nem vele, hanem a vállalkozással áll munkaviszonyban. A felperesi igény tehát nem munkaviszonyból származik. Az alperes a polgári törvénykönyv alapján köteles megtéríteni az ügyvezető kárát, amelynek mértékét igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapozta meg.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, amely kifejtette: a felperes keresete a szerződésen kívül okozott kár megtérítéséről szóló jogszabályon alapult. Olyan dologban keletkezett kár megtérítésére irányult, amelynek a tulajdonosa nem a – perben nem álló – gazdasági társaság, hanem annak ügyvezetője, a felperes, aki igényét közvetlenül a károkozóval szemben érvényesítheti. Más kérdés, hogy a balesettel összefüggésben keletkezett-e – és milyen – vesztesége a cégnek, illetve fellép-e emiatt az alperessel szemben. Ennek vizsgálatára azonban az adott perben nem kerülhetett sor. A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó szabályok csak a munkáltató és a munkavállaló közötti jogvitákban irányadók. Ebben az ügyben a felperes nem munkáltatója az alperesnek, így nem lehet szó munkaügyi bíróságra tartozó követelésről. A bíróságnak ezért a Ptk. alapján azt kell vizsgálnia, hogy keletkezett-e kára a felperesnek, az milyen mértékű, és okozati összefüggésben áll-e az alperes jogellenes, felróható tevékenységével. A tényállás szerint pedig a balesetet az alperes okozta, így kártérítési kötelezettsége fennáll – mutatott rá az LB. KK
