Kormány–fuvarozói megállapodás
- Mi valósult meg a tervekből?
- Az érdemi tárgyalások megkezdését a fuvarozók évek óta hangoztatott követeléseiről az üzemanyagárak robbanásszerű növekedése és a forint erősödése tette elodázhatatlanná. A számos törvényi szabályozást és a vállalkozások terheinek némi enyhítését kilátásba helyező dokumentum egy ígéretes együttműködés kezdetét jelezte. A megállapodásnak az volt az alapvető célja, hogy a közúti fuvarozás nyílt versenyében csökkenjen a magyarországi székhelyű fuvarozók külföldiekkel szembeni hátránya. Azt akarjuk elérni, hogy a közúti fuvarpiac teljesítményeiből a hazai vállalkozások minél nagyobb mértékben részesülhessenek, adóikat itthon fizethessék, s megőrizhessék a munkahelyeket.
Javaslataink közül néhány pont már teljesült. Ilyen például a nehéz tehergépkocsik közlekedésének a korlátozásával kapcsolatos intézkedés. Megkezdődtek az egyeztetések a bírságrendszer átalakításáról is. A gépjárműadó-visszatérítés jogszabályi feltétele elviekben már adott, a gyakorlati lebonyolítás sajnos még várat magára. A legnagyobb vitánk a tárcákkal a 4,5 milliárd forintos direkt versenyképesség-javítási forrás felhasználhatóságáról folyik. A használatarányos útdíjat várhatóan 2011-ben vezetik be hazánkban, de már megkezdődtek a szükséges szakmai egyeztetések és előkészítések. Sokat várunk az Országgyűlés őszi ülésszakától, amely reményeink szerint elfogadja az ágazat helyzetét javító intézkedésekhez szükséges törvénymódosításokat. Emellett azonban elsősorban olyan adótörvény-változtatásokat és költségvetési törvényt szeretnénk látni, amely egyértelműen segíti a gazdaság fejlődését. Belátjuk, hogy ez a mostani politikai környezetben nem egyszerű feladat, de a gazdaság szereplői, köztük a közúti közlekedési szolgáltató vállalkozások ezt várják el.
- Mely törvénymódosítások elfogadását várja a szakma az Országgyűlés őszi ülésszakától?
- Nagyon fontosnak tartjuk a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását a hatósági bírságolási rendszer megfelelő átalakíthatósága érdekében; a foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény változtatását, elősegítendő, hogy a gépkocsi-vezetői képzések támogatása normatívvá váljon. Szükségesnek tartjuk a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének a támogatásáról szóló törvény módosítását is. Ezen azt értjük, hogy bizonyos – a közúti közlekedési szolgáltatóknál minimum C vagy D jármű-kategóriára érvényes vezetői engedélyhez kötött munkakörben – dolgozók bére kerüljön ki a hozzájárulás-fizetésre kötelezettek köréből, és az így a vállalkozásnál maradó pénzösszeget vezetői engedélyek megszerzését célzó képzésekre, illetve a szükséges továbbképzésekre fordíthassuk. Halaszthatatlan az illetéktörvény módosítása is a haszongépjárművek átírási illetékének a csökkentése érdekében. Szükségesnek tartjuk a törvényi módosításokat a fizetési fegyelem megerősítése, a kinnlevőségek csökkentése és a lánctartozások megszüntetése érdekében.
- A gázolaj jövedéki adójának a csökkentése a megállapodás egyik sarkalatos pontja volt. Mit sikerült elérni?
- A tavaszi üzemanyagár-robbanást követően mindössze annyit kértünk, hogy a gázolaj jövedéki adója ne legyen magasabb, mint az EU által előírt minimális mérték (a literenkénti magyar szint ma 85 forint, az unió által előírt minimum pedig 0,302 euró). Ez mintegy 9-10 forintos jövedékiadó-mérséklést eredményezett volna. Mivel a haszongépjárművekbe egy év alatt hazánkban körülbelül egymilliárd liter gázolajat tankolnak, kilencmilliárd forintos tételről volt szó. Mivel az üzemanyagár emelkedése miatti áfabevétel-növekedés ezt lehetővé tette, a magyar kormány ezt a jövedékiadó-csökkentést a költségvetési egyensúly veszélyeztetése nélkül vállalhatta volna. Be is nyújtotta a derogációs kérelmet Brüsszelnek, de ezt az EU egy sajátos szabályozás miatt nem engedélyezte. Ezért a kilencmilliárd forintot egy „csomagban” a versenyképesség javítására kellett konvertálnunk.
- Hol tartanak a szakértői munkacsoportok az egyes törvénymódosítások előkészítésével, azaz lesz-e konkrétan mit elfogadnia az Országgyűlésnek?
- A megállapodást aláíró fuvarozói érdekképviseletek és a VOSZ természetes partner az előkészítő munkában. Minden számunkra megküldött anyagot véleményeztünk, számos kezdeményezéssel álltunk elő, amelyhez munkaanyagot is készítettünk. Természetesen minden egyeztetésen részt veszünk, s elmondjuk az álláspontunkat. Egyes témákban még konkrét jogszabályi szövegezés előkészítését is vállaltuk-vállaljuk. Ezek véglegesítése, tárcaközi egyeztetése és legfőképpen az Országgyűlés elé terjesztése azonban már nem érdek-képviseleti feladat- és hatáskör.
- Elégedett-e a szakma a folyamat állásával?
- Erre a kérdésre nehéz igent vagy nemet mondani. Amit a kormányzat a maga részéről megtehetett, azt megtette. A szakma versenyképességének a helyzete ma mégsem jó, annak ellenére, hogy a közúti közlekedés növeli a piaci részesedését a közlekedési munkamegosztásban. Az uniós csatlakozás óta felborult a kereslet-kínálat egyensúly. Ez számos vállalkozásnál krízishelyzetet eredményezett. Ezt a válságot ez a megállapodás nem tudja orvosolni, a magyar vállalkozások makroszintű versenyképességét azonban képes javítani. Ebből a szempontból én a megállapodás tartalmával elégedett vagyok, ezért is írtam alá. A végrehajtás folyamata azonban sokkal bonyolultabb, mint azt előzetesen gondoltam. Vállalkozói logikával bizony nagyon nehéz belátni, hogy az államigazgatás apparátusa miért ilyen nehézkes, s miért ilyen szövevényes a magyar jogalkotási folyamat.
