A kockázati tőke válságreakciói
Elérték a válság hatásai a kockázati- és magántőkeipart – mondta a Világgazdaságnak Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke, a Mezzanine Management Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Az új alapoknál máris érződik a tőkegyűjtés (fund raising) elnehezülése. A kockázati- és magántőkealapok legnagyobb befektetőinél, így a bankoknál, a biztosítóknál, valamint a nyugdíjpénztáraknál széles körben érezhető, hogy pénzszűkében vannak. Így az új alapokat nehezebb lesz elindítani, s lehetséges, hogy egyes alapok folyamatban lévő tőkegyűjtését átmeneti időre le kell majd állítani – vélekedik az MKME elnöke. Arra számít, hogy a következő fél-egy évben kevesebb alap jön létre, kisebb tőkével. A régiós hatások is érezhetők lesznek, a következő fél évben nem várható, hogy több milliárd eurós alapok jönnének létre kelet-közép-európai befektetésekre. A kockázati és magántőkések földrajzi fókusza is megváltozik. Az elmúlt egy-másfél évben a nagy kedvencnek számító Oroszország, Ukrajna, Románia és a balti államok ingatlanpiaci és növekedési buborékjainak kipukkadása a régió érettebb, stabilabb országaira – a visegrádi négyekre – irányíthatja a figyelmet, még akkor is, ha lassabb fejlődést mutatnak – mondja a tendenciákról a szakember. Hozzátette: minél keletebbre megyünk, annál erősebben emelkedtek a tőzsdei árfolyamok az elmúlt években, de most annál nagyobb az esés is. Jelentősen átalakul a portfóliócégek finanszírozása. Mivel a kockázatitőkealap-kezelők számára is szűkülnek a banki hitelfelvételi lehetőségek, az újabb cégvásárlásoknál növekszik majd az alapok által invesztált tőke öszszege, s csökken a hitelrész, emiatt az alapok kevesebb projektet tudnak majd finanszírozni. Ezzel szemben várható, hogy nő azon cégek száma, amelyek kockázati és magántőkét szeretnének bevonni. Ugyanis olyan vállalatoknak is tőkebevonásra lehet szükségük a jövőben, amelyek korábban könnyen és olcsón jutottak beruházási, fejlesztési hitelhez, most azonban ezeknek a cégeknek is el kell fogadniuk a befektetők megjelenését a tulajdonosaik között – hívja fel a figyelmet Oláh László. Szigorodnak a kockázati- és magántőke-befektetések feltételei. Ahogyan a kötvénypiacon az utóbbi hónapokban többszörösére emelkedett a befektetők hozamelvárása, úgy már most érződik a hozamigények emelkedése a kockázatitőke-iparban is. Ez logikus, hiszen a befektetők a magasabb kockázati szintet beárazzák a hozamelvárásukba. Ennek megfelelően a vállalatok értéke-lése konzervatívabb lesz, így ugyanakkora tőkerész kevesebbet ér. Ez egyben biztosítja számukra az ellenőrzés lehetőségét is a portfólióba kerülő cégek felett. A kockázati és magántőkések jobban válogatnak majd a befektetési lehetőségek között, s csak a legjobb minőségű projekteket finanszírozzák. Az alapkezelők több iparágat is kizárnak a jövőbeli befektetéseikből, mivel igen konjunktúrafüggők, és érzékenyek a változásokra, így az építőipar, az autógyártás és beszállítóik, a vegyipar és a média sem számíthat kockázatitőke-befektetésekre a következő néhány évben. A tőke várhatóan az egészségügyi cégekbe, az IT- és a telekom szektorba áramlik . A már most is az alapok befektetési portfóliójában lévő cégek kilátásai romlanak majd – véli az MKME elnöke. A globális depresszió ugyanis lassítja ezen vállalatok növekedését is. Ellehetetlenülnek a vállalateladások (exit) a recesszió miatt, hiszen a tőzsdéken mindenki az eladói oldalra került, így nyomott vállalati árak alakultak ki. Ezért a kockázati tőkéseknek most nem éri meg kiszállni a befektetéseikből IPO-val, de nem lesz könnyű más módon sem.


