A válság visszafogja az innovációt
Az idén jelentősen visszafoghatják az innovációs beruházásaikat a világ vezető vállalatai – áll a Booz Allen Hamilton (Booz & Company) amerikai piackutató cég prognózisában. Az idei befékezést megelőzően viszont az elmúlt évben rekordértékű összegeket költöttek kutatásra és fejlesztésre (k+f) a cégek.
A Booz & Company által minden évben publikált Globális innovációs tanulmány a világ 1000 legnagyobb vállalatának fejlesztési tevékenységét összegzi. Tegnap mutatta be a piackutató cég az elmúlt év részletes listáját, ebből kiderült: az innovációs tevékenységben a nagy autós holdingcégek vitték el a pálmát, vagyis ők fordították a bevételük legnagyobb hányadát k+f-re.
A Booz elmúlt évre vonatkozó becslése szerint a világ cégei és kormányai együttesen 982 milliárd dollárt költöttek innovációra, ebből az 1000 legnagyobb vállalat 492 milliárd dollárt invesztált, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – összegzi a tanulmány számait a Booz & Company német részlegének szóvivője, Stefan Eikelmann.
A vállalati listában a német cégek valamelyest javítottak a helyezésükön, náluk is az autóipar képviselteti magát előkelő helyen. Németországban 13 százalékkal növelték a vállalatok a kutatási forrásaikat, 2007-ben 35,8 milliárd dollárt fordítottak erre a tevékenységre, de így is csak 45 német cég van a top 1000-ben.
A Toyota áldoz legtöbbet kutatásra, tavaly 8,4 milliárd dollárt fordított környezetkímélő és energiatakarékos modellek fejlesztésére. A japán konszernt az amerikai General Motors követi 8,1 milliárd dolláros befektetésével. A leginnovatívabb európai vállalat a finn Nokia, 7,7 milliárd dolláros k+f költségvetésével a negyedik a toplistán. A német vállalatok sorát a Volkswagen vezeti (a 19. helyen áll), őt követi a Daimler (24.) és a BMW (29.). Eikelmann szerint az idén szinte biztosan csökken a fejlesztésre költött pénzek volumene, miután a globális pénzügyi válság legnagyobb reálgazdasági áldozata éppen az autóipar, amely jelentős hányadát adja a fejlesztéseknek.
Magyarországon az adhat okot optimizmusra, hogy a multicégek fejlesztési tevékenységeiket is egyre szívesebben helyezik ki fejlődő országokba: becslések szerint a k+f tevékenység 60 százalékát nem a vállalati központokban végzik. Vagyis a globális lassulás a fejlődő országok kutatási tevékenységét még segítheti is.
A magyarországi k+f 2007-ben még az egymilliárd dollárt sem érte el, ennek durván 44 százalékát adták a vállalatok, szemben az európai 55 százalékos arányukkal. Magyarországon a bruttó hazai termék 0,9 százalékát fordítják kutatásra, ez jelentősen elmarad a nyugati átlagtól. GT
