Vitézy Dávid belengette: átalakulhat a MÁV vezetése a gyomai baleset után
Vitézy Dávid a MÁV helyzetének áttekintésétől teszi függővé a döntést, hogy szükséges-e strukturális változás az állami vasúttársaság menedzsmentjében. Erről a közlekedési és beruházási miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt pénteken.
„Meg fogjuk nézni azokat az ügyeket, amelyek a MÁV-ot érintik, és ennek nyomán fogjuk meghozni azokat a döntéseket, hogy milyen struktúrában történik a MÁV vezetése a jövőben” – fogalmazott a tárcavezető a vasúttársaság vezetőjének jövőjét érintő kérdésre.
A gyomai baleset okairól feltett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy annak megállapítása nem a miniszter feladata. A pontos okokat, köztük az esetleges emberi mulasztást, a rendőrségnek, a Közlekedésbiztonsági Szervezetnek és a MÁV belső vizsgálatának kell feltárnia.
„Nekem miniszterként azt kell megnéznem, hogy hogyan tudjuk a mai technológiai szinten a leginkább azt elérni és szavatolni, hogy az emberi hibát minél inkább ki tudjuk küszöbölni” – mondta el Vitézy. Hozzátette, hogy azért ment azonnal a baleset helyszínére, mert másfajta miniszteri működést akar mutatni, megjegyezte azt is, hogy miniszterként itt találkozott első alkalommal a MÁV vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal.
A balesetben a miniszter szerint szerepet játszott, hogy a vonat a megengedett óránként 40 kilométeres sebesség több mint kétszeresével haladt, amit a vonatbefolyásoló fedélzeti berendezéssel meg lehetett volna előzni. Hozzátette, hogy erre volt uniós pénz, de az előző kormány három évig szórakozott vele, majd a választások előtt két héttel Magyarország elbukta a forrást.
Le kell zárni a vasútrombolás korszakát, amely az előző évek közlekedéspolitikáját jellemezte
– jelentette ki Vitézy Dávid.
Kivizsgálják a problémás ügyeket
Az interjúban elmondta, hogy Lázár János minisztersége alatt leálltak a vasúti járműbeszerzések, a HÉV-fejlesztések, több infrastrukturális beruházás, valamint bezártak vidéki vasútvonalakat is. Erre Komlót említette, ahol szerinte népszerű volt a vasút, a pótlóbusz pedig lassabb lett, miközben a pályát a tehervonatok miatt továbbra is fenn kell tartani.
A miniszter szerint a közlekedési tárcánál több problémás ügyet át kell világítani. Ide sorolta az autópálya-koncessziót, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a mohácsi hidat, az útdíjfizetéssel kapcsolatos ügyeket és a járműjavítók privatizációját. A MÁV nagy járműjavítóit magánkézbe adták, orosz-egyiptomi üzletekbe vitték, majd ezek csődbe mentek, most pedig azt próbálják menteni, ami menthető.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az idei balatoni szezonban kevesebb működőképes Intercity kocsija van a MÁV-nak mint akár öt éve, de mindent meg fognak tenni, hogy nyáron ebből minél kevesebbet érzékeljenek az utasok.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az új kormány egyik legfontosabb feladata ezek hazahozása lesz. Szerinte Magyarország két év alatt összesen 2 milliárd eurót, akkori árfolyamon mintegy 800 milliárd forintot bukott el, amit környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekre, például HÉV-re vagy vasútra lehetett volna fordítani. A még megmenthető forrásokat vasúti, HÉV-, lakhatási, környezetvédelmi, energetikai és víziközmű-fejlesztésekre fordítanák. Vitézy Dávid megerősítette, hogy lesz HÉV-fejlesztés, és az uniós forrásokat úgy alakítják, hogy a legfontosabb kötöttpályás beruházásokra jusson pénz.
A miniszter elmondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd titkosított szerződéseit nyilvánosságra akarják hozni, az utóbbit lehet a leggyorsabban, mert az magyar állami döntésen múlik. A Budapest-Belgrád vasútnál a legfontosabb feladatnak a személyforgalom elindítását nevezte, de céldátumot nem mondott.
Budapesten is lát tennivalót Vitézy Dávid
A budapesti beruházásokról szólva azt mondta, hogy
- gyorsan fel akarnak lépni a reklámszennyezés ellen,
- elindítanák a budai fonódó villamos meghosszabbítását a Szent Gellért tértől dél felé,
- és együttműködnének a fővárossal Rákosrendező ügyében is.
Azt is közölte, hogy megvizsgálják a Belügyminisztérium történeti épületének eladását, amelyet ugyanaz az arab befektető vett meg, akinek Rákosrendezőt is el akarták adni.
Az Orbán-kormány várbeli minisztériumi beruházásait Vitézy Dávid élesen bírálta. Azt mondta, hogy a Várban megvalósított kormányzati épületfejlesztések költségei jóval 500 milliárd forint felett vannak, teljes befejezéssel inkább az 1000 milliárd forinthoz közelítenek. A magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy pályaudvarok, kórházak, HÉV-ek vagy biztonsági berendezések helyett erre akarják-e költeni az állami forrásokat.
Első miniszterként adott televíziós interjújában a saját mozgásteréről azt mondta, hogy Magyar Péter miniszterelnök világos elvárásokat fogalmazott meg vele szemben. Ezek közé sorolta a korrupcióval szembeni zéró toleranciát, a hatalmi arrogancia felszámolását és a szakmaiság elsődlegességét. Szerinte ezek különösen fontosak egy olyan fertőzött területen, mint az általa vezetett minisztérium.
