Alba Airport: hitelből finanszírozzák

Egyelőre semmilyen külső tényező sem fenyegeti a régi börgöndi repülőtér helyére tervezett, körülbelül 20-25 milliárd forintba kerülő új légikikötő és logisztikai bázis (Alba Airport) megépítését. A beruházó Biggeorge’s-NV Zrt. egy szindikált hitel felvételére készül, és reméli, hogy a jövő év első hónapjaiban sikerül megállapodni a bankokkal a hitelről, amelyet kiegészít a saját tőke.

A kölcsön és a saját tőke aránya egyelőre nem dőlt el – tudtuk meg Stalmayer Róberttől, a projektcégként működő Alba Airport Kft. igazgatójától, aki elismerte: az eredetileg tervezettnél hosszabb lehet a megtérülés a nehezebbé vált külső körülmények miatt, de az üzleti tervben van annyi tartalék, hogy időben módosíthassanak az arányokon, és eleve nem akarnak túlméretezett kapacitásokat létrehozni.

Az igazgató szerint a magyar piacon meghatározó három légitársasággal már tárgyaltak, s hamarosan megkezdik az egyeztetéseket a helyi és a regionális turisztikai szolgáltatókkal és szervezetekkel, a Magyar Turizmus Zrt. által kezelt légimarketing-alappal. Előzetesen máris sokan támogatják a projektet, hiszen a legfeljebb 90-120 percnyi autózásra lévő vonzáskörzetben nyilván sokaknak érdeke, hogy megépüljön a repülőtér. Még osztrák, horvát és romániai körzetekből is érkezhetnek vendégek.

Szakértők szerint az üzleti modell sikere nagymértékben függ attól, hogy az üzemeltető képes lesz-e legalább 40-50 százalékra feltornászni a repüléshez közvetlenül nem kapcsolódó bevételek arányát, vagyis minél több földi szolgáltatás igénybevételére ösztönözni az utasokat. A hagyományos repülőtereken legfeljebb 30-35 százalék ez az arány, bár az igazán jól működő külföldieknél ez néhány éve még csak 10-15 százalék volt, s a növekedés nem lassul. Ferihegyen is hasonló számokról beszélhetünk, bár ott is érezhető az emelkedés.

Kulcskérdés, hogy az utasokat terhelő összes, repülőjegyen kívüli költség (megközelítés, parkolás stb.) megmaradjon olyan olcsónak, mint amilyennek ígéri a cég. Az igazgató szerint Ferihegyhez képest 40-50 százalékkal alacsonyabb lesz ez az összeg. Azzal is vonzóvá akarják tenni a repülőteret, hogy más magyarországi repülőtérről ki nem szolgált célállomásokat is beiktatnak. Érdekes fejlemény lehet ez, hiszen a Ryanair és a Wizz Air is használja Ferihegyet, ezenkívül annak vonzáskörzete jelentősen lefedi az Alba Airportét.

Az Alba Airport fegyvere egyrészt elhelyezkedésében, másrészt üzleti modelljében van – érvelt a vezető. Gyorsan megközelíthető a Balaton déli partja, a Közép-Dunántúl déli része és persze Budapest. A vonzáskörzetben az átlagosnál magasabb a vásárlóerő és a tervezett kargóbázist nagyon sok ipari és kereskedelmi cég használhatja, hiszen csak Fejér megyében, illetve a vonzáskörzet külső szélein több tucat potenciális multinacionális partnerről van szó.

Az üzleti modell az olcsó üzemeltetésre, a nem túlméretezett kapacitásra, szervezetre épít, ezek együtt segítik a gyors, rugalmas reagálást – vélte a vezető. Arra a felvetésünkre, hogy a bejáratott Sármellék elszívhat forgalmat, azt mondta: egyformán közel van a Balaton és a főváros, ez egyedivé teszi Börgöndöt, és kedvezőbb az utazási cégeknek, amelyek így komplexebb ajánlatokkal nagyobb tömegeket vonzhatnak. Legnagyobb tavunknál és a Velencei-tónál, valamint a budapesti agglomerációban zajló nagy idegenforgalmi és infrastrukturális beruházások, fejlesztések erősítik a hátteret, mindez közvetve segítheti a börgöndi üzletmenetet.

Börgöndön az évezred elején a brit Plain Station (PS) nevű cég állt elő az első tervekkel, amelyek egy exkluzív, ám túl nagy kapacitású terminálépületet tartalmaztak. A cég fő tulajdonosa, az EUjet azonban csődbe ment, és magával rántotta a PS-t is, amely kiszállt. Ekkor, vagyis 2005-ben került a képbe a beruházó Biggeorge’s-NV Zrt. Az igazgató szerint a társaság jelentős tőkeereje, valamint ingatlanfejlesztési tapasztalata elegendő garancia arra, hogy végigvigyék a projektet és végül nyereséget termeljenek az Alba Airportnál.