Cargo: plusz egy hónap
Vasút. Tegnapról november 11-re, vagyis egy hónappal tolta ki az Európai Unió versenybizottsága az önmagának adott határidőt, hogy döntsön: megvásárolhatja-e az osztrák Rail Cargo Austria (RCA) a MÁV Cargo Zrt.-t – idézi a bizottsági közleményt a Bloomberg. Az is akkor dől el, hogy lesznek-e Brüsszelnek feltételei, s ha igen, mik.
A MÁV-leány vasúti áruszállító társaságra kiírt pályázatot az RCA–GYSEV páros konzorciuma nyerte meg 102,5 milliárd forintos ajánlatával, de Brüsszelben csak az RCA és a MÁV Cargo eggyé válása utáni helyzetet vizsgálják, a GYSEV majdani szerepét nem. A csúszás megnehezíti a MÁV Cargo életét, mert vezetői érdemi döntést nem hozhatnak, s még egy hónappal tovább közbeszerzés-köteles a társaság. „Át kell dolgozni a társaság idei és jövő évi finanszírozását és a tervezését is” – mondta Mosóczi László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese a tegnapi háttérbeszélgetésen.
„Nem hisszük, hogy az ügylettel piaci erőfölény jönne létre, s hogy ez az aggály állna a brüszszeli határidő-kitolás mögött” – válaszolt Mosóczi László a Világgazdaságnak. Mint emlékeztetett, nem volt versenyjogi aggály a jóval nagyobb német–holland és a német–szlovén vasúti egyesülésnél sem. Attól sem kell tartani, hogy az RCA–MÁV Cargo együttes mérete veszélyeztetné az európai érdekeket, főleg, hogy a vasúti liberalizáció nyomán a szabad pályahasználat biztosítja a versenyhelyzet fennmaradását. Vélhetőleg újabb adatokat kérnek be a brüsszeli illetékesek.
A beszélgetésen Mosóczi László ismertette a vasúttársaság közlekedésbiztonsági rendszerét és annak karbantartását a minapi, halálos áldozatokat is követelt monorierdei baleset kapcsán. A két vonat közötti biztonságos távolság megtartását felügyelő térközbiztosító berendezés elromlásakor három lehetséges módon folytatódhat a közlekedés, ezenfelül rendelkezésre áll a vonatbefolyásoló rendszer is. Az eszközöket a MÁV-nál az előírások szerint ellenőrzik, a biztonságot az eszközök megduplázásával is növelik. Baleset olyankor történik, ha a mindezek dacára bekövetkező műszaki hiba esetén emberi döntésre van szükség. A tapasztalat szerint kis százalékban önmagában a rendkívüli helyzet is okozhatja, hogy rossz döntés születik, a monorierdei esetben azonban a vizsgálat még tart.
Magyarországon az idén 740-szer romlott el a térközbiztosító berendezés, és kábellopások is akadályozták a forgalmat. A műszaki zavarokból azonban a fenti katasztrófán kívül az utazóközönség csak annyit tapasztalt, hogy a vonat lelassult az ilyen esetekben kötelező, maximum 15 kilométer/órás sebességre. A hazai vasúti pályák biztonsági állapota összességében az uniós átlagnak felel meg, a MÁV ellenőrző rendszereit és adatértékelését több szomszédos ország vasúttársasága is használja.
A MÁV Zrt. évente mintegy 700 millió forintot költ a hazai vasúti pályák biztonságának gépi és technikai ellenőrzésére s körülbelül kétmilliárdot személyi felügyeletre – válaszolt lapunknak a vasúttársaság pályavasúti főigazgatója. Szamos Alfonz tájékoztatása szerint pályafelújításra 2007–2013 között uniós forrásból 540 milliárd forint jut, a kincstárból az idén a 14 milliárd érkezik, és saját pénzből – részben például hitelből – 22-23 milliárd forint. A társaság számol az értékcsökkenés felhasználásával is. Az idei teljes pályafelújítási keret mintegy 40 milliárd.
A rendőrség jó partner, a jogalkotó viszont nem a kábellopások visszaszorításában – jelentette ki Mosóczi László. A jog szerint csak a károkozás értékét kell nézni, annak következményeit már nem. Így az elfogott kábeltolvajokat szinte azonnal ki is engedik, mert csak szabálysértést követtek el, nem pedig bűncselekményt. Másnap ismét „munkába” állnak. Miattuk mennek a vonatok gyakran csak 15 kilométer/órás sebességgel Szárliget és Tatabánya között.
