Drasztikus keresletcsökkenés
Nehéz időket élnek az európai építőipari és építőanyag-gyártó vállalatok: a lakások iránti kereslet drasztikus csökkenésével párhuzamosan az ingatlanberuházások is visszaestek. Több építőipari nagyvállalat a költségcsökkentés érdekében csoportos leépítést jelentett be. Míg a tendencia eddig főleg a nyugati országokban volt érezhető, a lakásépítési láz lecsengésével a közép- és kelet-európai államokban egyre nehezebb körülmények között vegetál az ágazat.
A magyarországi helyzet is tragikusnak tűnik, az építőipari termelés már jó ideje zuhanórepülésben van. Sokan egyenesen az ágazat összeomlásától tartanak. Tovább szűkültek ugyanis a kormányzati és az önkormányzati megrendelések, elmaradtak a korábban munkát adó nagyberuházások, s a lakossági keresletet szintén visszafogták a megszorító intézkedések. Ezt jól tükrözik a statisztikai hivatal adatai is: a volumen ez év júliusában több mint 10 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb építőipari alágazat, azaz a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése a nyár derekán 14,6 százalékkal csökkent 2007 júliusához képest.
Szomorú képet mutat az építőipari cégek szerződésállománya is: július végén a volumene 11,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületekre szóló szerződéseké közel egyharmaddal (31,8 százalékkal), az egyéb építményeké pedig csaknem 20 százalékkal csökkent az előző évihez mérten.
A jelentős keresletmérséklődés mellett számos egyéb gond is sújtja az ágazati szereplőket. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének friss felmérése szerint a lánctartozás és a nem értékarányos – irreális – árakon történő vállalkozás továbbra is torzítja a versenyt, a cégek többsége alulfinanszírozott, likviditási problémákkal küszködik. Nem véletlen, hogy az ágazat szereplői meglehetősen borúlátók. Az ÉVOSZ nem számít a helyzet javulására, úgy véli, folytatódik a cégek tömeges tönkremenetele. Ugyanakkor nem lankad a cégalapítási kedv sem: gyakran előfordul, hogy egy felszámolt vállalat tulajdonosa új néven indít vállalkozást. A kiutat az európai források révén beinduló beruházások jelenthetik majd, ám erre legfeljebb a jövő évtől lehet számítani.
A piaci pangást és az egyéb problémákat az építőanyag-ipari cégek is megsínylik. Mint Földi Tamás, a Rigips Hungária Gipszkarton Kft. ügyvezető igazgatója, a szakmai szervezettárselnöke lapunknak elmondta, 2009-re többnyire legfeljebb stagnálásra számítanak a vállalkozások. Maga a Rigips most azzal szembesül, hogy a recesszió miatt az idén 8 százalékkal szűkül a gipszkartonpiac. A cég azonban nem érzi, hogy feleslegesen építette fel az első magyarországi gipszkartongyárat, mivel a szomszédos országokban óriási a kereslet a termék iránt. Romániában 40, Szlovákiában pedig 15 százalékos piacbővülést tapasztalnak, így az értékesítés fő iránya az export.
Más cégek viszont elhalasztják itteni beruházásaikat, vagy éppen bezárják gyáraikat. A közelmúltban döntött úgy a világ első számú téglagyártója, a magyar piacon is meghatározó szerepet játszó osztrák Wienerberger AG, hogy bezárja több mint húsz gyárát, köztük két hazait. A Wienerberger döntésében közrejátszott, hogy visszaesett az értékesítés, az üzemi eredménye 2008-ban előreláthatólag 15 százalékkal csökken.
A cégek többsége az innovációban, a termékfejlesztésben látja a kiutat. Tapasztalataik szerint ugyanis egyre nagyobb kereslet mutatkozik az új építési technológiát megtestesítő igényes, minőségi termékek iránt, így erre koncentrálnak. Mint azt Bencze Norbert, a Wienerberger gazdasági igazgatója a Világgazdaságnak korábban a szakma véleményét összegezte: az építőipar magyarországi helyzetén a termékbehozatali szabályozás szigorítása és egy valódi állami bérlakásprogram elindítása javíthatna. VG
