Elhasználódott hazai cipőpiac
A textiliparhoz hasonlóan néhány éven belül eltűnhetnek a hazai cipőgyártás utolsó képviselői is. A nem versenyképes magyarországi bérgyártás és az olcsó, dömpingáron érkező import, valamint a forint árfolyamának erősödése a szegmens utolsóként megmaradt 4-5 jelentős szereplőjét állítja kihívás elé: a legutóbb hétfőn indított felszámolási eljárást önmaga ellen a bonyhádi Mebona Kft., amely eddig Németországba, a Sioux, a Finn Comfort és a Lloyd Shoes GmBH részére szállított lábbeliket (ez utóbbi egyébként a budapesti Deák Ferenc utcában is működtet egy márkaüzletet). Ám a vállalatok a piaci helyzetre hivatkozva visszamondták a megrendeléseket, ez a társaság éves forgalmának 90 százalékos zuhanását jelentette. Lencz György, a Mebona Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a felszámolással párhuzamosan a társaság elbocsátja mind a 160 dolgozóját.
A hazai bérgyártás nem versenyképes a távol-keleti, de még a szlovákiai munkaerővel sem – hagsúlyozta lapunknak az egyik állami tulajdonú, védelmi cipőket gyártó társaság ügyvezető igazgatója. Egy távol-keleti munkás a magyarországi bér töredékéért végzi el ugyanazt a munkát. Míg korábban a speciális termékek – gyógylábbelik, munkacipők – előállításában láttak lehetőséget a gyártók, addig ma már ezek is a Távol-Keletről érkeznek.
A hazai cipőgyártók többsége külföldi vállalatok számára bérgyártásban dolgozik, így termékeiket kivétel nélkül exportálják. Az elmúlt hónapokban tapasztalt forinterősödés azonban jelentősen rontott az amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazat jövedelmezőségén: a vállalatok tavaly 250 euróhoz viszonyított forintárfolyammal számoltak, ez a nyár elejére 230 forintra sülylyedt.
A Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. hazánk egyik vezető cipőkészítő vállalkozása. Évente hozzávetőleg egymillió pár lábbelit állítanak elő. A termelés 95 százalékát az egyik legnagyobb német gyártó, az egy év alatt hatmillió pár lábbelit piacra dobó Josef Seibel számára készítik – tájékoztatta lapunkat Juhász János, a társaság ügyvezető igazgatója. Az árbevételük marginális része saját márkás termékek eladásából folyik be, ám ahhoz, hogy csökkenthessék a német vállalattól való függést, jelentős beruházásra, fejlesztésre lenne szükség. Az ügyvezető hangsúlyozta: többször tettek közzé csábító vállalkozásfejlesztési pályázatokat, az ezekhez szükséges feltételeknek azonban a minimális jövedelmezőségű cipőipari ágazatban szinte lehetetlen eleget tenni: egyrészt magához a pályázathoz jelentős önerőre lenne szükség, másrészt olyan gazdasági növekedést kellene produkálni, amelyeket jobb gazdasági körülmények között is nehezen teljesítene a vállalat – sommázta a helyzetet Juhász János.
A cipők bérgyártása Európa-szerte „haldoklik”, az új uniós tagállamok közül egyedül Romániában tapasztalható enyhe növekedés. A helyzetet nehezíti a visszaeső kiskereskedelmi forgalom: Németországban – ahol a legtöbb hazai bérgyártásban készült cipőt értékesítik – az év első felében reálértéken 20 százalékkal csökkent a bőr- és cipőipari termékek forgalma, de a prémium szegmensben ennél jelentősebb visszaesést tapasztaltak.
A Tisza Cipő furcsa privatizációja
Tavaly negyedszeri próbálkozással sikerült értékesíteni az akkor még az ÁPV Zrt. tulajdonában álló Tisza Cipő Zrt. 99,37 százalékos részvénycsomagját. A Radfar Kft. egyedüli nyertesként lett a Tisza Cipő új tulajdonosa.Az ÁPV Zrt. akkor lapunknak úgy nyilatkozott: céljuk, hogy befektetőt hozzanak be a régióba, és ezzel annak foglalkoztatási szintjét növeljék. A Radfar Kft. ugyanakkor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság, amely ellen az idén augusztusban végrehajtást rendelt el az APEH kelet-budapesti hátralékkezelési osztálya.
A Tisza Cipő Zrt. két társaságban, a Tisza Cipőgyártó Kft.-ben és a Túri Cipő Kft.-ben rendelkezik teljes tulajdoni hányaddal. Úgy tudjuk, egyelőre mindkét cég működik. A zavaros tulajdonosi viszonyról szerettük volna megkérdezni az ÁPV-jogutód MNV Zrt.-t, de lapzártánkig nem adtak választ.
Az ÁPV Zrt. akkor lapunknak úgy nyilatkozott: céljuk, hogy befektetőt hozzanak be a régióba, és ezzel annak foglalkoztatási szintjét növeljék. A Radfar Kft. ugyanakkor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság, amely ellen az idén augusztusban végrehajtást rendelt el az APEH kelet-budapesti hátralékkezelési osztálya.
A Tisza Cipő Zrt. két társaságban, a Tisza Cipőgyártó Kft.-ben és a Túri Cipő Kft.-ben rendelkezik teljes tulajdoni hányaddal. Úgy tudjuk, egyelőre mindkét cég működik. A zavaros tulajdonosi viszonyról szerettük volna megkérdezni az ÁPV-jogutód MNV Zrt.-t, de lapzártánkig nem adtak választ.-->
