Évet veszít a Hungerit
Menthetetlen az idei gazdálkodási év a szentesi Hungerit Zrt. számára – fogalmazott lapunknak Magyar József, a társaság vezérigazgatója. Már biztosra vehető, hogy a piacvezető cég komoly veszteséggel zárja az évet, és 33 milliárd forintos tavalyi árbevétele is csökken a hízottszárnyas-vágás szeptemberi leállítása miatt. A társaság nem számol azzal, hogy a hizlalt libák és kacsák feldolgozását – legalábbis 2008-ban – beindíthatja. A vezérigazgató szerint újra kell tervezni a jövő évi működést is, ha a vállalat az idei válságot átvészeli. Ez elsősorban a megmaradó tevékenységek – a csirke-, illetve a pecsenyekacsa- és pecsenyeliba-feldolgozás – növelését jelentheti. Az 1500 fős dolgozói létszámból eddig százhúsz embert kellett elbocsátani, de további nyolcvan munkahely is veszélyben forog – tette hozzá Magyar József.
Mint ismert, a szentesi termelés leépítését az tette szükségessé, hogy a Hungerit kiszorult az európai – elsősorban a német és az osztrák – piacról. Az ottani áruházláncok ugyanis a bécsi székhelyű Négy Mancs (NM) állatvédő alapítvány felhívására nem vásárolnak termékeket olyan társaságoktól, amelyek mesterségesen hizlalt szárnyasokat dolgoznak fel. Az NM a renitensnek tartott vállalatokról feketelistát is összeállított, amelyen a Hungeriten kívül más magyar (baromfi-)feldolgozó cégek is szerepelnek. Bár az agrártárca a közelmúltban módosította a hazai jelölési előírásokat, az NM – dacára a korábbi nyilatkozatoknak – máig nem vette le a feketelistájáról a magyar társaságokat. A szabályozás úgy változott, hogy a feldolgozóknak-forgalmazóknak „az állatvédelmi előírásoknak megfelelő töméses hizlalásból származó” szöveget kell szerepeltetniük október elsejétől a csomagolásokon. Így a fogyasztók dönthetik el, vesznek-e olyan árukat, amelyek kényszeretetéssel hizlalt libákból és kacsákból készültek.
A Négy Mancs mindent ígért, de semmit sem teljesített – mondta Magyar József. Ágazati szakértők az ügyben már nemzetközi jogi lépéseket tartanak indokoltnak, és információink szerint az agrártárca vizsgálja is ennek lehetőségeit. A minisztérium a múlt héten visszalépett a további egyeztetésektől, mivel az inkorrektnek ítélt magatartás miatt az állatvédő szervezetet nem tekinti „tárgyalóképes” partnernek.
„Az iparág megoszlik azok között, akik a jövőbe néznek, és azok között, akik belevesznek a sötét kommunizmus múltjába” – jelentette ki ugyanakkor az NM honlapján is olvasható öszszefoglalóban Marcus Miller, az alapítvány munkatársa. A szervezet szerint az FVM a baromfiszektorban dolgozókat és az állatokat is elárulta azzal, hogy lemondta az egyeztetéseket. Az állásfoglalás leszögezi: a termékjelöléssel kapcsolatos eddigi magyar szabályozási megfogalmazás „nagyfokú tudatlanságot tükröz az állatvédelemmel kapcsolatban a magyar kormány részéről”, a hazai termelők pedig „rabjai a francia és az izraeli befektőknek”. Az NM nemzetközi szinten megerősíti kampányát – áll a szövegben.
Hazai szakértők ezzel szemben diszkriminatívnak minősítik a szervezet fellépését, mivel az alapvetően magyar vállalatok ellen irányul. Bár Magyarország 1700-1800 tonnás éves libamájmennyiségével ma a világ legnagyobb termelőjének számít, a kényszeretetést több más uniós tagállam – Franciaország, Spanyolország, Belgium, Bulgária – is engedélyezi. Ellenük azonban – leszámítva egyes francia cégeket – az alapítvány nem kampányol.
