"Ez súlyos hiba" - Újra hiánnyal számolnak az egészségbiztosítási alapnál
Az elmúlt két év az egészségügy valamennyi szereplője számára nehéz volt, de a reform kétségtelen eredménye, hogy a társadalombiztosítás hiánya megszűnt, sőt, jelenleg nagyjából 50 milliárd forintos többletet tud felmutatni - közölte Baraczka Mariann, a HealthCapital vezérigazgatója. Ha a megteremtett egyensúly újra hiányba fordul, visszamenőleg is megkérdőjeleződik, érdemes volt-e a sok meghozott áldozat.
A kórházak, szakrendelők finanszírozása reálértéken jelentősen csökkennek a tervezett szerint. Az egészségügyi közkiadások a konvergencia program miatt csökkentek. További csökkenés szakmailag nem vállalható. Az egészségügy egyre költségesebbé válik, részben demográfiai okok, részben az orvostudomány nagyszerű, de egyre költségesebb eljárásai miatt.
Az európai tendenciáknak megfelelően, Magyarországon is tudomásul kell venni: az egészségügyre tervezetten, de folyamatosan többet kell fordítani. Dönteni arról szükséges, hogy a növekvő terhek milyen arányban legyenek elosztva a különböző társadalmi csoportok, illetve az ellátás igénybevevői és az egészségipar szereplői között. A tervezett járulékcsökkentést elsősorban az egészségbiztosítási rendszer többlete fedezi. Eddig minden kormányzati ígéret arról szólt, hogy a reform által megtakarított forintokat nem vonják el, hanem az egészségügyre fordítják. Ez szükséges is lenne ahhoz, hogy az egészségügyben a bérek és az ellátás körülményei közelítsenek az európai átlaghoz. Az egészségbiztosítási rendszerben meglévő többlet azonban eltűnik a tervezett járulékcsökkentéssel, mert a kieső bevételeket az állam nem pótolja más forrásaiból.
A HealthCapital szerint, természetesen lehet járulékot csökkenteni, de akkor az állam társadalombiztosítási befizetéseit kell növelni, hiszen így teljesülne az a követelmény, hogy az egészségügyi kiadások ne csökkenjenek, és a társadalombiztosításnak továbbra se legyen hiánya. Ez történhetne például úgy, hogy a járulékok csökkentése esetén növekszik a nem járulékfizető, de biztosításra jogosult személyek (nyugdíjasok, egyetemi hallgatók, munkanélküliek stb.) utáni fejkvóta alapú állami befizetés, amelynek költségvetési fedezetét az egyéb adóbevételek növelése vagy a más területeken elért kiadáscsökkentés jelenti. Ez a fejkvóta alapú állami befizetés azonban a jövő évi költségvetés tervezetében még az infláció mértékében sem emelkedik, pedig ha ez megtörténne, a tervezett hiány is eltűnne. A fejkvóta bevezetése érdemi előrelépés volt, hiszen ez a szabály a gyakorlatban alkalmazza azt az elvet, hogy a társadalombiztosításban mindenki után kell lennie tényleges befizetésnek. Ebből az elvből az is következik, hogy biztosítani kell az állami befizetések értékállóságát.
