Felfejlesztik a szabad kikötőt

Befejeződött az csepeli szabad kikötő két medencéjének egy éve kezdődött 3 milliárd forintos rekonstrukciója. Az egyenként 1,5 milliárd forint értékű beruházások költségének 75 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a fennmaradó részt pedig a központi költségvetési előirányzat fedezte. Az uniós pályázaton a kikötő 153 hektáros földterületének gazdája, az állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt. indult – tájékoztatott Szabó Zsolt, az üzemeltetést végző Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) vezérigazgatója.

Az egyik pályázat a közúti járművek hajókra való fel- és lehajtását szolgáló komplett ro-ro (roll on roll off) kikötő építéséről szólt. Ehhez partfalat, parkolóterületet és rámpát kellett építeni, valamint szükség volt egy a hajók és a part közti rakodószerkezetre is.

A másik nyertes pályázat révén elvégezték a két kikötőmedence teljes kotrását, lőszermentesítését, ezenfelül függőleges és rézsűs partfalat is építettek. A nyolcvanéves, eliszaposodott medencék kotrása révén a Duna átlagos vízszintjéhez mérten 60 centiméterrel, 2,7 méterre nőtt az átlagos medermélység, ez már kielégíti az erre vonatkozó uniós szabványt, így a kikötő ezentúl 12 hónapon keresztül fogadhatja a hajókat. A munkálatok során a kikötő 24 kilométeres iparvágány-hálózatát a kettes kereskedelmi medence két oldalára is kivezették az árurakodás megkönnyítésére. A BSZL ugyanakkor saját beruházásban három raktárcsarnokot épít. A márciusban átadott 10 ezer négyzetméteres épület után az idén elkészül a már épülőben lévő 15 ezres, és novemberben kezdődik egy 11 ezer négyzetméteres korszerű raktár kivitelezése. A három épületre összesen 5 milliárd forintot fordít a társaság. Jövőre megduplázzák a jelenleg 40 ezer négyzetméteres konténertároló kapacitást is. Az üzemeltető vállalatot, a BSZL-t két éve privatizálták. A BSZL – még a magánosítás előtt – 75 évre kapta meg a kikötő területének, infrastruktúrájának, valamint épületeinek és raktárainak üzemeltetési és haszonélvezeti jogát, de maga a kikötő állami tulajdonban maradt. A BSZL-t az új tulajdonosi csoport, a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. és az Erdért Zrt. konzorciuma 2006 augusztusában vette át. Amint Szabó Zsolt elmondta, a privatizációs szerződésben a tulajdonos vállalta, hogy egy évtized alatt minimum 13 milliárd forintot fektet be. Ennél azonban több pénzt szánnak a fejlesztésére. A saját beruházási összeg már elérte a 7 milliárd forintot. A Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötőt 1928-ban avatták fel. Megnyitásakor – a védett vízfelület nagyságát, a Gabonatárház épület kapacitását, a fedett raktárak méretét, a közlekedési csatlakozásokat is figyelembe véve – Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb árugyűjtő és -elosztó központja volt. Csepel azonban az elmúlt évtizedben lemaradt a versenyben, mert – sokéves kérelmezés ellenére – csupán 2005-ben nyerte el az országos közforgalmi kikötő besorolást, míg a kis forgalmú győr-gönyűi és bajai kikötő a minősítés révén tíz év alatt folyó áron tízmilliárdos költségvetési támogatásban részesült.

Szakemberek szerint ugyanakkor legalább két vízlépcsőt kellene építeni a Duna magyar szakaszán. Alacsony vízállás esetén a gázlók miatt évente átlagban 3-4 hónapon át szünetel a hajózás, ez üzleti és környezetvédelmi szempontból is káros hazánk és az Európai Unió számára.

Miután az ingadozó vízszint miatt a fuvaroztatók nemigen számíthatnak a kiegyensúlyozott hajóforgalomra, az áruforgalom az uniós szándékok ellenére továbbra is egyre inkább a közúton zajlik.

Szakemberek szerint ugyanakkor legalább két vízlépcsőt kellene építeni a Duna magyar szakaszán. Alacsony vízállás esetén a gázlók miatt évente átlagban 3-4 hónapon át szünetel a hajózás, ez üzleti és környezetvédelmi szempontból is káros hazánk és az Európai Unió számára.

Miután az ingadozó vízszint miatt a fuvaroztatók nemigen számíthatnak a kiegyensúlyozott hajóforgalomra, az áruforgalom az uniós szándékok ellenére továbbra is egyre inkább a közúton zajlik.

-->