Fogyó agrárhitelek a válság miatt
Megnehezíti az agrárpiaci szereplők hitelfelvételét a nemzetközi pénzügyi válság, amely egyes vállalkozásoknál a fejlesztéseket és a termelést is akadályozhatja – mondta Gráf József agrárminiszter tegnapi mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán. Az FVM már felvette a kapcsolatot a pénzintézetekkel annak érdekében, hogy a kialakult helyzet a gazdálkodás folyamatosságát ne veszélyeztesse. A tárca elsősorban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank közreműködésére számít.
Ma az agrárpiacon további feszültséget okoz, hogy a kukoricaárak a tavalyi 55-60 ezer forintról drasztikus mértékben, tonnánként 20 ezer forintra estek. Gráf József szerint az elmúlt évi árrobbanáshoz jelentősen hozzájárult az a spekulációs tőke, amely az ingatlan- és a pénzpiacokról vonult át az agrárbizniszbe. Magyarországon – állapította meg a tárca vezetője – az idei betakarítás megindulásakor mintegy egymillió tonna ótermésű kukorica lehetett spekulánsok kezében. Ők azonban óriási összeget – egyes számítások szerint 25 milliárd forintot – bukhattak az üzleten az idei áresés miatt.
Az idei kukoricaválsághoz ugyanakkor hozzájárult az is, hogy a mintegy 8,5 millió tonnára taksált termés jóval meghaladja a 4 milliós belföldi felhasználást. Az FVM már jelezte Brüsszelnek, hogy Magyarország egyedül kívánja igénybe venni a minden tagország számára nyitott, 700 ezer tonnás ez évi uniós intervenciós felvásárlási kukoricakvótát, a tárca pedig két hazai cégén keresztül 300 ezer tonna tengerit maga is felvásárolna. További egymillió tonnát bioalkohol-gyártók – a Győri Szeszgyár Zrt. és a szabadegyházi Hungrana Kft. – dolgozhatnak fel, de a tervezett újabb hazai etanolberuházások beindítására a hitelpiaci válság miatt ma nincs mód.
Az agrártárca már tavaly hibázott a kukoricapiacon, amikor nem mondta fel a korábban felvásárolt intervenciós készletek értékesítésére kötött uniós szerződést – fogalmazott Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke. Hozzátette: miközben az akkori drágulás miatt az állattenyésztők rosszul jártak, egyes gabonaforgalmazó cégek többmilliárdos haszonhoz jutottak. Gráf József szerint ugyanakkor Magyarországnak semmilyen eladási szerződése nem volt az EU-val, és az értékesítési feltételekről is Brüsszel döntött. VG
