Az emberek nem veszik komolyan a ma már civilizációs betegségként emlegetett és meglehetősen sokakat sújtó gyomorégést -derült ki a GfK LHS HealthCare betegek viselkedését vizsgáló egyéni interjúinak eredményéből. A tüneteket a megjelenésekor ugyan problémaként élik meg, de nem számolnak az esetleges következményekkel, a fekély kialakulásával, esetleg a rákos elváltozással, vagy a műtéttel.
A gyomorégéssel komolyan és tudatosan főleg a korábban már súlyosabb időszakokat – fekély (ulkusz) műtét, gyomortükrözés, mindennapos erős fájdalmak – átélők foglalkoznak. Kiderült az is, hogy a gyomorégés szinte minden esetben levertséggel, rossz kedélyállapottal jár, amely a fájdalom elmúltával sokszor több napig is eltart. Gyakran feszült, ideges állapotot vált ki, a beteg megijed a fájdalom megjelenésétől és azonnal keresi a fájdalom – elsősorban az égető érzés, görcsölés, hányinger és puffadás – megszüntetésének lehetőségét. A gyomorégés alapvető negatív hatással van az életminőségre.
Megállapították az is, hogy a betegek nehezen avatnak be bárkit is problémájukba, jellemzően úgy gondolnak arra, mint amivel egyedül kell megküzdeniük. A tünetek kezelése mindennapjaik részét képezi. A válaszadók – saját bevallásuk szerint – tanácsot elsődlegesen a hétköznapi érintkezéseik szereplőitől kérnek: családtagjaiktól és munkatársaiktól. Legtöbben tartanak a rendszeres gyógyszerszedéstől, nem képesek betartani a kúrákat, a diétákat, nehezen mondanak le a gyomrukra ártalmas élvezetekről. A megoldást hosszú távon orvossal történő konzultációban és gyógyszeres kezelésben látják, de erre gyakran nehezen veszik rá magukat.
