Megújulási lendület a régiókban
Élhetőbbek, kényelmesebbek és gazdaságosabban működtethetők lehetnek a magyar települések a városrehabilitációs programokra biztosított európai uniós források felhasználásával – vélik a szakemberek. Az ilyen beruházásokra 2013-ig több mint 270 milliárd forint EU-s forrás áll Magyarország rendelkezésére.
A 2007–2008-as időszakban eddig összesen több mint húsz felhívást hirdettek meg a hét régióban, a legtöbbet Közép-Magyarországon. A megyei jogú városok esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség speciális feltételekkel, eljárásrenddel és konzultációkkal segítette a pályázatok elkészítését. A beérkezett pályázatok értékelése jelenleg zajlik.
Az Európai Unió részéről a városrehabilitációs programokhoz a kiindulási alapot a Németország 2007-es uniós elnöksége idején elfogadott lipcsei charta jelenti. Ennek alapvető célja, hogy magasabb foglalkoztatottságot és nagyobb gazdasági teljesítményt érjenek el az európai városok. Egyrészt funkcióbővítő, funkcióváltó rehabilitációs, másrészt szociális városfejlesztésre van lehetőség a 2007–2013-as időszakban, s feltétel az európai uniós támogatásra pályázók számára az Integrált városfejlesztési stratégia elkészítése. Ez a középtávú (hét-nyolc évre vagy hoszszabb időre szóló) fejlesztési csomag elvileg tizenegy akcióterületet ölelhet fel.
Az Új Magyarország fejlesztési terv rendszerében a regionális operatív programokban kaptak helyet a városfejlesztési források. A régiók maguk döntöttek a városfejlesztés területeiről, az ezekre allokált források nagyságáról; az előirányzott összeg rendszerint az adott regionális operatív program keretének 20 százalékát teszi ki.
A városrehabilitációs célkitűzések középpontjában a fenntartható fejlesztési akciók ösztönzése áll. Elvárás a hosszú távú jövőkép, a hét-nyolc évet felölelő integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése és a városok méretéhez igazított fejlesztési volumenek figyelembevétele. Fontos szempontként jelölte meg az ügynökség azt is, hogy az akciótervek teremtsenek lehetőséget a helyi kis- és középvállalkozások bevonására is a tervek megvalósításába.
A nagyvárosok (megyei jogú városok) kiemelt projektek, a közepesek (régiónként eltérő nagyságban meghatározva) kétfordulós, míg a kisvárosok, nagyközségek egyfordulós eljárás keretében pályázhattak a különböző kiírásokra. A megyei jogúak esetében kötelező a magántőke bevonása a stratégia megvalósításába, és a közepeseknek is komplex fejlesztéseket kell tervezniük és végrehajtaniuk. A régiók eddig általában három pályázatot írtak ki, például integrált, szociális jellegű városrehabilitációra, kistérségi székhelyek, leromlott városi területek közösségi célú integrált helyreállítására, funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatására, településközpontok fejlesztésére, hagyományos építésű városi területek vagy ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációjára. VG
