Olcsóbb búzából gyengébb liszt
Olcsó és gyenge minőségű búzakészleteket is kénytelen ma már megvenni több malom, mivel a lisztgyártás veszteségessé vált a hazai piacon az iparágban kialakult „negatív árverseny” miatt, vagyis azért, mert a sütőipari cégek rákényszerítik az alacsonyabb árakat a beszállítókra, azok akarata ellenére. Elképzelhető, hogy a kedvezőtlen tendencia egyes cégeknél a lisztminőség rovására megy – közölte Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke.
A gondot az okozza, hogy őszszel a lisztárak nagyobb mértékben estek, mint amekkora változást a búzaárcsökkenés indokolt volna. A malmok a tavalyi árrobbanás nyomán tonnánként 50-60 ezer forintért jutottak alapanyaghoz, a piacon pedig 80-85 forintos kilónkénti átadási árak alakultak ki. Az idei aratás után viszont a cégek – a jobb termés és a világpiaci spekuláció miatt – átlagosan 40 ezer forintért vehettek búzát, és megkezdték a lisztárak „viszszarendezését” is. Az új helyzetben azonban – állítják a vállalatok – az olcsóbb búzának minimum 75 forintos átadási lisztár felelt volna meg, de ez több esetben kilónként 70-ig süllyedt. Ezért egyes cégek – a veszteségek mérséklése érdekében – olcsóbb alapanyagok vásárlásával csökkentik átlagköltségeiket.
Ágazati szakértők szerint a feldolgozók közötti negatív árversenyhez az vezetett, hogy a sütőipar – kihasználva a kínálativá vált búzapiacot – leszorította a lisztárakat. Az indokolatlannak tartott csökkenéshez azonban az is hozzájárult, hogy a malomipari vállalkozások között mára megszűnt az „egészséges kommunikáció”, mivel a versenyhivatal huszonhat cég ellen árkartell gyanújával hónapok óta vizsgálatot folytat. Emellett az is feszültséget okoz, hogy az iparágban továbbra is mintegy 2 millió tonnányi búzafeldolgozó kapacitás van (és új malmi részlegek is épülnek), miközben az éves hazai igény változatlanul 1,2 millió tonna körüli. A malmok pozícióit a nemzetközi pénzügyi válság is rontja, mivel nehezíti a közraktári hitelezést, és drágítja a devizaalapú finanszírozást – közölte Lakatos Zoltán. A szövetség szerint a mostani piaci helyzet gyorsíthatja a vállalati koncentrációt. Ma az iparágban ötven cég hatvanhét malmot működtet, de elképzelhető, hogy egyes kisebb cégek a közeljövőben végleg leállnak, másokat pedig nagyobb társaságok vásárolnak fel.
