Sokat csúszhat a Déli Áramlat

Legalább két évet késik a Déli Áramlat gázvezetékprojekt, vagyis a 2013-ra tervezett átadás kedvező esetben is 2015-re csúszik – idéz a Vedomosti.ru a Gazprom vezetéképítési terveiről szóló tanulmányból. A start pontos idejéről „külső és belső tényezők”, az iparágra vonatkozó állami politika, a fémárak alakulása és más szempontok alapján döntenek a Lassú Áramlat című írás alapján.

Leghamarabb 2009 harmadik negyedében várható döntés, amikorra elkészül a vezeték nyomvonalának az összes érintett országra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánya. A projekt tartalma a hivatkozott dokumentum szerint függ a nyomvonalra vonatkozó tárgyalások eredményétől, az adott országokba szállítandó gáz mennyiségétől és a vezeték várható kihasználtságától is.

„Egyelőre sem a beruházás ütemezéséről, sem a Déli Áramlat pontos útvonaláról nem határoztunk” – válaszolt a Világgazdaságnak a Gazprom Export illetékese. Éppen ezért szerinte elhamarkodott dolog akár a projekt késéséről, akár az abban részt vevő országokról találgatni. Más, a projekthez szintén közel álló forrásból viszont úgy értesültünk, hogy „a csúszás ténye már egy ideje ismert, egyik fő oka a grúziai válság”. Leszögezték, ez az előkészületeket nem érinti, tehát a jövő havi moszkvai magyar–orosz találkozót sem.

Az előző, szeptember 18-i budapesti tárgyaláson úgy határoztak, a megvalósíthatósági tanulmány előkészítéseként a továbbiakban két lehetséges magyarországi nyomvonalat vizsgálnak. Ezek láthatók a hivatkozott tanulmányban is. A cső mindkét esetben Szerbiából, Szabadka felől lépne be Magyarországra. Az egyik változat szerint a Dunántúlt átszelve Szlovénia felé hagyná el az országot Lendva irányába, a másik szerint pedig Városföld érintésével Győrön át érné el az osztrák határt.

Korábbi álláspontjával szakítva szeptember 18-án a Gazprom azt az alternatívát kérte tüzetesebben megvizsgálni, amely a meglévő magyarországi rendszer használatára alapozna. Ez tehát a második nyomvonal lenne, s e mellett szól az is, hogy Városföldön lenne a Mol és a Gazprom közös gáztárolója. Ám így Szlovéniát nem érné el a Déli Áramlat, holott éppen Alekszej Miller Gazprom-vezér ajánlotta fel számára nemrég a projekthez való csatlakozást. Kezdeményezte új tranzitútvonalak kijelölését, sőt, közös gázpiaci fellépést is. Lehet, hogy az előzetes vizsgálatok alapján mégis új vezetéket kell építeni Magyarországon.

Egyelőre hivatalos költségbecslése sincs a projektnek. Nemrég tízmilliárd eurósra tette a tenger alatt lefektetendő szakaszt Paolo Scaroni, a vállalkozásban részt vevő olasz Eni vezére s ugyanekkora összegűre a szárazföldi részt. „Minden év csúszás 5-10 százalékkal drágítja a beruházást a fémek áremelkedése és az infláció miatt” – jósolta az Aton-line elemzője, Vjacseszlav Bunykov. A Moszkva Bank részéről Vlagyimir Vegyenyejev az ütemezés pontosságát kifogásolja, ő öt-hét éves megvalósítással számol. VG